Jelzések, emlékek, vélemények

Népi időjárásjóslás a falusi emberek körében

    A szájhagyományban fennmaradt népi hiedelmek közül az időjárásra vonatkozóak a legelterjedtebbek. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a falusi ember foglalkozása kapcsolódik a rá közvetlenül ható és az őt körülvevő természeti jelenségekhez, s ezért – a nap, a csillagok, a hold, a szél, a hőség, a fagy, a növények és állatok élettani jelenségeinek megfigyelése nyomán – tapasztalati tárháza nagyon gazdag.
    Ezekből a régi tapasztalatokból alakult ki a „népi kalendárium”, amely az időjárás alakulását, s ezzel összefüggésben a várható termés alakulását jövendöli meg. A jóslatok között igen sok a babonás időjárásjelzés, mások viszont évszázados megfigyeléseken alapulnak.
    A növényvilággal kapcsolatos megfigyelések főként az évszakok időjárását jelzik előre. Így, ha ősszel korán hullnak a levelek, enyhe télre várhatunk, ha későre, a tél még messze van, de erős lesz. Ha a tölgyfán (cserefa) május előtt levelek vannak, jó termés lesz, ha sok ősszel a makk, hosszú, erős tél várható (Sok makk szeptemberben, sok hó decemberben). A sok mogyoró is nehéz tél előjele. Ha reggel dús a harmat, aznap eső nem lesz, ha a lóhere szára kiegyenesedik, eső várható, ha a virágok széttárják kelyhüket, megjavul az idő.
    A légköri jelenségek megfigyelése szerint szép időt jelent: ha aranysárga az égbolt napkeleten, ha ragyogó fényesek a csillagok és a hold, ha a füst egyenesen felfelé száll, a szél reggel enyhén és nem egy irányból fúj. Rossz idő előjele: ha a nap felhőben nyugszik és felhőben kél, ha a holdnak udvara van, ha a csillagok halványak, ha pipál az erdő, ha a vonatfütty és a harangszó messzire hallatszik.
    A népi megfigyelések szerint az állatok viselkedéséből ítélve, jó időt jelent: ha a juhok a legelőn este is játékosan ugrálnak, a denevérek szaporán röpködnek, a szúnyogok csoportosan járnak. Ha Márk napján (április 25) megszólal a fülemile, jó tavaszt hirdet. Ha a kakukk és a vadlúd tavasszal, amikor tér vissza, alant repül, meleg tavasz lesz.
    Az állatvilág jelzése szerint rossz idő lesz: ha a méhek a kaptár nyílásánál csoportosan gyülekeznek, a legyek nagyon csípnek, a csókák csoportosan kavarogva, hangoskodva repülnek, a halak magasan kiugrálnak a vízből, a kakas napnyugta után kukorékol, a ló patájával idegesen kaparja a földet, a ludak, récék többször is a víz alá buknak és hangoskodnak, a macskák, kutyák a földön hemperegnek. Ezek a megfigyelések általában megbízhatóbbak, mivel az állatok idegrendszerére az időjárás változása különleges hatást gyakorol, s ösztönük igen aktívan reagál erre.
    Hogy ezeket a népi észrevételeket jobban megjegyezzék és megőrizzék, a népköltészet versformába kötötte: „Hogyha szépen fénylik Vince, / megtelik borral a pince, / gabonával a pajta s csűr, / így Mihály jó édes bort szűr” (Vince napja január 22, Mihály napja szeptember 29). Február 25-e, „Pálforduló napja” szintén jelentős a gazdaember életében: „Pálforduló hogyha tiszta, / bőven terem mező s puszta./ Pálforduló hogyha nedves, / lesz a kenyér nagyon kedves.”
    Az áprilisi esőt nem tartották áldásosnak, de „Pünkösdnapi esőtől / nő a fű a mezőből, / de búcsúzz a szőlőtől.” – figyelmeztet a mondóka. Szent György napja előtt ahány nappal hamarabb kuruttyolnak a békák, annyi nappal hamarább esik le Szent Mihály napja előtt a hóharmat. „Ha Katalin kopog, Karácsony locsog” is egy érdekes megfigyelés (Katalin napja november 25). Tavasszal, ha északról dörög először, esős nyár lesz, ha délről, áldásos nyár következik, ha keletről, akkor hamar beáll az esős idő, nem lesz jó szénakészítő nyár.
    A fenti népi jóslások több évi megfigyelésen alapulnak. Ezeket is kötelességünk megőrizni az utókornak, mert örökségünk részét képezik.

 

Adatközlők: Lőrinczi Borbála (92 éves), Bán Gagyi András (73 éves), Bán Károly (Fekete) (90 éves), Gyarmati Rozália (70 éves), Gyarmati Sándor (79 éves), Bán József (77 éves).

Gálfalvi Gábor
Fejlesztő: Maxweb