Tárgyi örökségünk

Szent László Csíkban

Szent László király kultusza a középkortól napjainkig elevenen él Erdély-szerte. Emlékét számos legenda, ének, ima, falkép, kút, forrás, tiszteletére szentelt templom és kápolna őrzi, amelyek mind azt bizonyítják, hogy évszázadok során kiemelkedő szerepet játszott népünk képzeletvilágában. Lovagszentünk tiszta erkölcsének, daliás termetének, fizikai erejének, országszervező tevékenységének, illetve a keleti népek egyre gyakoribb támadásait elhárító vitézségének köszönhette népszerűségét.

A csíki székelyek, akikre Árpád-házi királyaink a keleti határok védelmét bízták, a lovagkirályban katonáskodó életformájuk példaképét vélték felfedezni. Talán nem véletlen, hogy az egykori Magyar Királyság határvidékeinek középkori templomaiban a leggyakoribbak a Szent László-legenda ábrázolásai.

A Szent Lászlóval kapcsolatos csíki emlékek csoportját legendák, falképek, szobrok és templomtitulusok képezik.

A Csíki-havasok lábainál, a gyimesi országút mentén fekszik Középcsík egyik legjelentősebb települése, a hajdanán a Gyimesi-szoros felügyeletével megbízott plájások (határőrkatonák) által lakott Szépvíz, amely nevének keletkezése a legendák homályába vész. A település a hagyomány szerint Szent László korában keletkezett, nevét is tőle kapta. Szent László, miután megsemmisítette az országba betörő kunok egy csapatát, győzelme helyén imát mondott, és a falu felett északra magasodó Pogány-havas előfokán egy kápolnát építtetett. A győzelemért mondott imája után László lovával a kápolna mellett lévő szikláról, amely ma is őrzi lova patáinak nyomát, a völgybe ugratott, ahol ezekkel a szavakkal itatta meg lovát: „Igyál lovam, mert ez szép víz.” Orbán Balázs székelyföldi barangolásai során ellátogatott a szépvízi gótikus kápolnaromhoz is, amelynek méreteit 12 lépés hosszúságban és 7 lépés szélességben jegyezte le, szentélyét pedig félkör alakúnak találta. A kápolna mellett a XIX. század derekán még kirajzolódtak a felhagyott szántóföldek mezsgyéi, amelyek azt igazolják, hogy Szépvíz eredetileg ezen a hegytetőn feküdt, s lakói csak a békésebb időkben költöztek le a völgybe. Bándi Vazul a somlyói Római Katolikus Főgimnázium 1898-as értesítőjében arról tesz említést, hogy iskolaigazgatóként tanítványaival ennél a kápolnaromnál fogadta a pünkösdi búcsúra érkező moldvai csángók keresztaljait. Más források szerint az 1567 óta a csíksomlyói búcsúra folyamatosan érkező moldvai magyarokat a széphavasi kápolnaromnál fogadták a csíkiak, ahol 2009. június 27-én egy új, Szent László király tiszteletére épülő kápolna alapkövét helyezték el.

A Szent László-legenda a Székelyföldtől nem túl messze lévő Kerlésen László hercegnek a kunok felett 1068-ban aratott győzelmét követően keletkezett. A székelyek körében oly népszerű Árpád-házi szentünk legendájának – aki mellesleg a határőrség védőszentje is – ez ideig csak egy falképábrázolása ismert Csík területén. A Csíkszentmihály faluközpontjában álló XIV. századi gótikus templom renoválása alkalmával, az 1930-as években kerültek elő a falfestmények. A templom északi oldalán látható falképek, a Szent László-legenda és keresztre feszítés a XVIII. századi átépítések miatt csak töredékeikben láthatóak. A feltárást eredetileg nem hozzáértő személyek végezték, ezért a festékréteg jelentősen károsodott. 1997-ben Lányi József restaurátor a falképből egy kisebb töredéket tárt fel és konzervált. 2005 folyamán aztán sor került az összes eddigi feltárt töredékek konzerválására és megtisztítására.

A Szent László-legenda falképsorozat a következő jelenetből áll: kivonulás Váradról, üldözés, birkózás, lefejezés és pihenés. A jelenetek közül a részleges feltárások miatt nem látható mind az öt a csíkszentmihályi templomban, így például Szent László és a kun vitéz birkózásának jelenetéből jelenleg nem ismerünk egyetlen részletet sem. A többi jelenet is nagyon hiányos. A csata és az üldözés jeleneteiből kibontott, illetve fennmaradt részletek is csak a lovon ülő Szent László vértbe burkolt lábát, valamint lovának mellső lábait ábrázolják, továbbá két földre bukott, megölt harcos látható. A falképnek egy nemrég feltárt töredéke a győztes herceg alakját ábrázolja a lefejezés jelenetéből; felsőteste és arca finom ecsetvonásokra vall. A képmező jobb szélén egy fa alatt csak László gyöngysoros glóriájának pereme maradt fenn épen, de elhelyezéséből tudhatjuk, hogy itt a csatát követő pihenés lehetett megfestve. A jelenet analógiáját a szakemberek Székelyderzsben vélték felfedezni, ahol épebben maradt fenn, a szentmihályi töredéken ellenben tisztábban látható a lány ölében fejét pihentető László herceg mögött a legyőzött kun vitéznek a levágott és dárdára tűzött feje.

Balogh Jolán művészettörténész az általa tanulmányozott részletek alapján a szentmihályi falképet stiláris és motivikus szempontból a székelyderzsi ciklussal hozta kapcsolatba, sőt ugyanannak a mesternek, festőműhelynek tulajdonítja. Az apró részletességgel megfestett jelenetek, az ember- és állatalakok élethű ábrázolása nem mindennapos képességű mester munkájára vallanak.

A csíkszentmihályi falkép mellett a csíksomlyói Salvator kápolnában találunk még egy XVIII. században készült Szent László ábrázolást. A kápolna karzatának ötkazettás mellvédjén Szent László a Patrona Hungariae feliratú Madonna és Szent István király társaságában van megfestve.

A számos emlék ellenére is a meglepetés erejével hat az a tény, hogy a középkorban egyetlen csíki templomot sem szenteltek Szent László tiszteletére. Talán nem járunk túlságosan távol az igazságtól, amikor úgy véljük, hogy amikor 1192-ben, III. Béla uralkodása alatt Lászlót szentté avatták, a középkori csíki plébániatemplomok már álltak – legalábbis erre engednek következtetni a régészet legújabb eredményei. Csíkszék első templomát, amelynek Szent László lett a patrónusa, 1823–1835 között építették Szentsimonban az Endes Miklós alkirálybíró által az egyháznak adományozott telken. Szentsimon és a szomszédos Csatószeg 1959-ig egy egyházközséget alkottak. A plébániatemplom Csatószegen volt, míg Szentsimonban egy Szent László tiszteletére emelt kápolna állt. Helyére épült aztán a XIX. század elején a már említett templom. A magyar honfoglalás millenniumi évében Szépvízen szenteltek egy másik templomot, azt Szent László király védelmébe ajánlva.

    Végül meg kell említenünk Árpád-házi királyunk emlékét megörökítő legújabb alkotásokat is, a szentsimoni és a szépvízi Szent László-szobrokat. Csík első szabadtéri Szent László-szobrát 2007. június 24-én avatták fel László herceg királlyá koronázásának 930. évfordulóján. A három méter magas, több mint egy tonna súlyú, szürke vulkanikus gránitból készült mellszobor Dóczy András csíkszeredai kőfaragóművész munkája. A Szépvíz központjában 2009. június 27-én leleplezett, egész alakos, bronzba öntött Szent László-szobor pedig a szovátai Bocskay Vince szobrászművész munkáját dicséri.


Forró Albert
Fejlesztő: Maxweb