História

Fondok és gyűjtemények a Román Országos Levéltár csíkszeredai Igazgatóságának kezelésében 3.

    

    A taplocai Lázár család iratai

    A család okiratban említett első tagja taplocai Lázár Barabás1, aki 1569-ben lófőként szerepel egy összeírásban, majd a század végén két esetben is Lázár István nemes ember nevével találkozunk: 1591-ben Lajos Balázs és Miklós lófősítése kapcsán említik annak taplocai házát2, majd öt évvel később egy tanúkihallgatási jegyzőkönyvben tűnik fel, és 67 évesnek írják.3

Taplocai Lázár Mihály 1598. évi tanúvallomásából tudjuk, hogy öccse, Tamás, miután megjárta Lengyelországot, a moldvai vajda fogságába esett és Suceava várában raboskodott.4 A Giorgio Basta által a császár hűségére 1602 nyarán felesketett csíkszéki nemesek, lófők és szabad székelyek sorában találjuk taplocai Lázár Istvánt és Lázár Tamást, az 1614. évi lustrában pedig Lázár Mihályt, mindannyian primipilusok.5

A család történetére vonatkozóan a XVII. századból nincs egyéb információ, a Lázárok csak 1722-ben tűnnek fel újból a forrásokban, amikor egy, a csíksomlyói ferencesek által kiadott elismervény taplocai Lázár Imrét mint néhai földbirtokost említi.6


    A XVIII. század közepén a család meghatározó tagja taplocai Lázár Antal (†1764), Felcsíkszék jegyzője és a csíksomlyói ferences kolostor világi gondnoka volt.7 Nótáriusi hivatalát két évtizedig közmegelégedésre viselte, ezzel érdemelte ki, hogy 1742 augusztusában Mária Terézia királynő megerősítse a taplocai Lázárok lófőségét.8 A királyi könyv tanúsága szerint a címeres nemeslevelet taplocai Lázár Antal, neje Márton(ffi) Klára és gyermekeik: Imre, István, Klára és Zsuzsanna kapták9 – címerállatuk a kék pajzsban, zöld mezőn balra fordult, mancsában kardot tartó, ágaskodó oroszlán, feje mellett hatágú csillaggal és félholddal.  

A taplocai Lázár család címere


    A székely határőrezredek szervezése, a madéfalvi veszedelem és a Bűnfenyítő Bizottság ténykedése meghatározták a család további történetét. 1762 végén taplocai Lázár Imre (†1784), aki akkoriban Csíkszék főjegyzője volt, azt a feladatot kapta a szék rendjeitől, hogy Mária Terézia királynő elé terjessze a csíkiak kérelmét. Időközben azonban a bécsi udvar Adolf Buccowot teljhatalmú királyi biztossá nevezte ki és a határőrség szervezésével bízta meg, Lázár Imrét pedig másfél évig visszatartotta Bécsben. A madéfalvi események nyomán a Bűnfenyítő Bizottság, mint felbujtónak, kezdeményezte felelősségre vonását és hivatalából való felfüggesztését. A tisztségét veszített Lázár Imre ekkor Hunyad megyébe távozott, ahol gr. Haller János10 özvegye, br. Daniel Zsófia alkalmazta jószágigazgatójának, évi 500 rajnai forint fizetéssel. Első felesége karatnai Könczei Erzsébet volt, majd Szentiványi Mihály özvegyével, gr. Kálnoky Borbálával kötött házasságot, mely frigy jelentős birtokgyarapodást eredményezett a Lázároknak,11 végül Benkő Krisztinát12 vette feleségül. Öt gyermeke született: Pál, Ferenc, János, Anna és Klára – Pál utóbb visszatért Csíkba, leszármazottai pedig részben a csíki, ősi birtokon, részben pedig Hunyad megyében éltek, ez utóbbiak jelentették a Lázár család hunyadi ágát, amelynek ugyan Lapusnyákon volt a birtokközpontja, azonban mindvégig megtartotta a taplocai előnevet.13

    1765. február 1-jén Lázár Imre testvérét, Istvánt is beidézte a Bűnfenyítő Bizottság. Ellene az volt a vád, hogy 1763-ban fegyverletételre buzdító felhívást köröztetett Csíkban. Az üldözés elől taplocai Lázár István Moldvába szökött, távollétében pedig, 1765. február 27-én a bizottság száműzetésre és jószágvesztésre ítélte, azonban hamarosan, még ugyanazon év december 14-én Mária Terézia királynő kegyelemben részesítette.14 Valószínűleg 1766 őszén tért vissza Csíkba15, majd feltehetőleg Torda vármegyébe költözött, tőle származott a Lázárok egy másik ága.

Taplocai Lázár Pál, János és Ferenc kézjegye és címeres pecsétje

    A Csíkból elköltözött és vargyasi br. Daniel Zsófia jószágigazgatójává lett Lázár Imre 1778-ban azzal a kéréssel fordult a Guberniumhoz, hogy fia, Pál a közigazgatásban nyerjen alkalmazást. Kérdés, hogy az apa folyamodványa sikerrel járt-e akkor, az viszont tény, hogy taplocai Lázár Pál (1752–1810) 1806-ban királyi táblai protocollistaként működött Marosvásárhelyen, és 1809-ben neve felmerült a felcsíki alkirálybíró-választás jelöltjei között is. Galgóci Kőszegi Máriával kötött házasságából négy fia született (Farkas, Pál, Imre és Antal), tulajdonképpen a továbbiakban ők tartották fenn a Lázár család ezen ágát, ugyanis id. Pál testvérei, Ferenc (1756–1832) és János (1757–1813) magtalanul haltak meg.16 Úgy tűnik, kettejük közül Lázár Ferenc volt aktívabb a közéleti pályán, 1799-ben ugyanis csíkszéki pénztárnokságra jelölték, 1808-ban pedig ő kapta meg a martonfalvi postamesterséget, majd egyike lett az 1809. évi nemesi hadfelkelés előkészítésére kiküldött széki biztosoknak, 1810-ben pedig a csíki országgyűlési követek utasítását szövegező bizottság tagjaként működött. Még ugyanazon évben Felcsíkszék alkirálybírójává választották17, feltehetőleg ez volt karrierje csúcsa.
    Id. Lázár Pál fiai közül a Hunyad megyében birtokos Farkas (†1841)18 katonai pályára lépett, császári huszárkapitányként részt vett a napóleoni háborúkban19, ifj. Pál (1788–1858) szintén Hunyad vármegyében volt szolgabíró, majd táblabíró, Imre (1793–1862)20 pedig az erdélyi királyi kancellárián volt fogalmazó. A legkisebb fiú, taplocai Lázár Antal (1797–1859) vitte a legtöbbre: 1819-ben csíkszéki ülnök, 1830-ban már Felcsíkszék aljegyzője, négy évvel később pedig Csíkszék országgyűlési követe. 1838-ban a szék főjegyzője lett, mely tisztségéről azonban 1841-ben lemondott. Időközben megkapta a csíki postamesterséget is, 1846-ban pedig kinevezték a szék úrbéri bizottságába. A forradalmi események nyomán az 1848. június 15-i gírás-gyűlésen csendőrbiztossá választották – hatásköre Taplocára, Somlyóra és Csicsóra terjedt ki –, ugyanakkor ő elnökölte a felcsíki forradalmi nemzetőrség szervezőbizottságát is.21

Antal nagyobbik fia, taplocai Lázár Dénes (1829–1882) úgyszintén szép közéleti pályát futott be, hiszen a Havasi Javak igazgatótanácsának tagja, 1866–1879 között a karcfalvi kerület országgyűlési képviselője, majd két évig Csík vármegye alispánja, és végül újabb két évig, haláláig a vármegye főispánja volt. Br. Wildburg Rizát, a jótékonykodó úrhölgyet, Lázár Elek22 (1831–1866) özvegyét vette feleségül. Házasságukból öt gyermek született: Júlia, Dénes, Riza, Domokos és Ilona. A család az apa halála után az 1829-ben, klasszicista stílusban épült udvarházat a falunak adományozta és Budapestre költözött. A fiúk katonai pályára léptek, Dénes (1871–?) ezredesi, Domokos (1875–?) tábornoki rangot szerzett, mindketten szolgáltak az I. világháború idején is.

Lázár Antal lelkesedése korán átragadt kisebbik fiára, Domokosra (1834–1901), aki mindössze 15 évesen szolgálta végig a szabadságharcot. Később, apjához hasonlóan, hosszú ideig ő is postamester volt, majd rövid ideig Csíkszereda polgármestere is.

Lázár Domokos (1834–1901)


    Az ő nevéhez fűződik az újabb taplocai Lázár-kúria építtetése 1887-ben. Lécfalvi Gyárfás Bertával kötött házasságából csupán két gyermeke született, lánya, Mária petrovinai Pekri József felesége lett, fia, taplocai Lázár Miklós (1873–1921) pedig utód nélkül halt meg, így vele a család ezen ága fiúágon kihalt. A fiú örökölte apja közélet iránti érdeklődését, és pályája ígéretesen is indult, hiszen a XX. század elején ő volt Csík vármegye első aljegyzője, majd neve 1906-ban felmerült a főispáni hivatal betöltése kapcsán is.23 Hamarosan azonban felhagyott a politikai tevékenységgel, birtokára vonult vissza, ahol mintagazdaságot alakított ki. Az I. világháború idején Csík vármegye kormánybiztosa volt, 1915-ben pedig ő is részt vett abban az 500 tagú küldöttségben, amely a magyar nemzet hódolatát fejezte ki I. Ferenc József császár-király előtt a Schönbrunnban. A következő évek csapások sorozatát hozták: az 1916. évi menekülés, a román csapatok dúlása és a háború szétzilálták a birtokot, amit ugyan szívós munkával sikerült úgy-ahogy rendbe tennie, azonban az impériumváltás és az 1921. évi földtörvény végleg összeroppantotta. A fiatalon elhunyt Lázár Miklós volt a Domokos-ág utolsó férfitagja. Lányai közül Bónisné Lázár Hanna ma Csíkszeredában él és visszaigényelte a családot megillető taplocai birtokot.

 

A családi levéltár

Az 53 irattári egységből álló, egy doboznyi (0,15 folyóméter) anyag elsősorban a családi levéltárak szokásos irattípusait tartalmazza (egyezséglevelek, számadások, elismervények, szerződések, vagyonösszeírások, birtokigazgatásra vonatkozó levelezés, zálog- és osztálylevelek, magánlevelezés, szomorújelentések), de ezek mellett tanúkihallgatásokat, kezesleveleket és egy nyomtatványt is találunk 1868-ból, Csíkszék közigazgatási beosztásáról és hivatalviselőiről.

A dokumentumok sorát jogbiztosító iratok nyitják: a Somlyai Albert és özv. Somlyai Mihályné (szül. taplocai Lázár Margit) között 1746-ban, örökösödési ügyben kötött egyezséglevél (1. számú irat), aztán egy 1783-ból való elismervény következik, amely szerint taplocai Lázár Imre 100 magyar forintért24 vette meg a vidrátszegi fundust, a család egyik fontos Küküllő megyei birtokát (2. sz.), majd egy 1754. évi záloglevél 1822-ből származó másolata, mely arról tanúskodik, hogy somogyomi Tordai Sándorné Bodó Klára asszony 550 magyar forintért adta zálogba csicsói birtokát Lázár Antalnak és örököseinek (3. sz.).

Taplocai Lázár Pál 1775–1777 folyamán Kolozsvárról írt négy levele sokkal bensőségesebb, apját, Lázár Imrét tanulmányairól és kolozsvári életéről, öltözéke elhasználtságáról és bécsi könyvrendeléseiről értesíti. Említi Jankó öccsét is, aki „a többivel együtt az erdőre recreatiora ment, onnan a kertbe megyen, ott ebédlünk ma, azért nem írhat” (9. sz.).

A 11. számú irat újból a birtokjog világába kalauzol: a taplocai Lázár István és Imre közötti szerződés szerint25 a család egyik ágának kihalása esetén a család birtokait a másik ág örökli – ha fiúágon kihalna a család, akkor a leányági leszármazottak következnének, a leányok halála után pedig azok rokonságát illetné az öröklés joga. A taplocai Lázárok erdélyi kapcsolatrendszeréhez ad érdekes adalékot a 19. számú irat, mely szerint 1783 tavaszán hallerkői gr. Haller Pál 500 rajnai forintért zálogosította el Lázár Imrének „két briliántos gyűrűjét, egy arany pixissét26 és egy defensios arany lántzát”.

Különösen izgalmas részletekkel szolgál a mentalitástörténet kutatóinak a 25. számú irat, hiszen a tanúvallomások a taplocai Lázár Imre harmadik felesége, Benkő Krisztina ellen felmerült boszorkánysági vád kivizsgálása során, 1784–1785 folyamán kerültek feljegyzésre, ezekben az asszony italozásairól, férje és mostohagyermekei „boszorkányoztatásáról” olvashatunk.

A 26. számú levélben, melyet 1785. március 29-én Lapusnyákról írt Lázár János (a hajdani Jankó) bátyjának, Pálnak, az időjárás alakulásáról és gazdasági hatásairól tudósít: „itten olyan nagy tél vagyon, hogy ehhez hasonlót az mostani nyomdoki ember nem ért, bezzeg ha eztet csak három héttel tudhattuk volna ez előtt, a szénát nem adtuk volna hitelbe … ma a szalmát is mind készpénzzel fizetik.” A 27. számú irat, Lázár Pál 1787 telén sógorának27 írott levele érdekes információkkal szolgál a család gazdasági ügyleteire és a korabeli árakra nézve („a 16 köböl rosból, vékáját d. 84 vévén, kell jőni 53 forintnak és 76 pénznek, eztet a Sz. Tamási árendával együtt küld ki sietve, hogy egy kevés gabonát vehessek jókor vélle, egyebek addig maradgyanak, a míg kívánod, ismérsz te engemet, én is tégedet, reméllem mi edgyütt meg alkhatunk ez világon. … Juhot reménlem Enyeden lehetne oltsóbban szerezni, de ezeket későre lehet esztenára adni, mivel arra a juhok későn bárányoznak”), de bizalmas információkat tudunk meg a családtagokról is („Kalárit [kihúzva] kéré Nagy Sigmond, a perceptor, de özvegy, négy gyermekű ember lévén, nem tartám tanátsosnak adni, ő megházasodék. Már kéri Krausz, az Actuarius28, aki most Marosvásárhelyi notarius lett 500 R. forinttal, nem tudom mit tsináljak, bár tsak hús hagyatra jöhetnétek le, sok panaszom s közlő dolgom volna, a melyet levélbe nem tehetek…).29

A 30. számú iratból derül ki, hogy a Lázárok balázstelki jószágát eredetileg Szentiványi Mihály, gr. Haller János gubernátor és br. Daniel Zsófia dévai prefektusa kapta zálogba, majd amikor özvegye, Kálnoky Borbála a Lázár Imre felesége lett, a Lázárok örökölték a Haller-részbirtok zálogjogát. A család birtokviszonyainak tanulmányozásához elengedhetetlen forrást jelent a 33. számú iratcsomó, amely „a csíki portékák” 1775. évi összeírása mellett tartalmaz egy 1801-ben kelt osztálylevelet Lázár Imre fiai (Pál, János és Ferenc) között, illetve egy birtokösszeírást 1833-ból, melyet özv. Lázár Pálné Kőszegi Mária halálát követően vetettek papírra, továbbá egy, a taplocai és csicsói jószág ügyében 1838-ban ifj. Lázár Pál és Imre között született osztálylevelet is.30 Ugyancsak 1838-ból való a Lázár Farkas és Antal közötti osztálylevél is (41. sz.).

A XIX. század második felének iratai közül említésre méltóak az országgyűlési képviselő Lázár Déneshez felesége, Wildburg Riza és öccse, Domokos által írt levelek, melyek fogalmazványokban maradtak a család levéltárában.

A taplocai Lázár családnak a csíkszeredai Levéltárban őrzött iratai közül itt most csak a legfontosabbak, legjellemzőbbek kerültek bemutatásra. Ezek viszont nemcsak a családtörténészek, hanem a hely- és gazdaságtörténészek figyelmére is bizton számíthatnak.

  
F 350 A csíktaplocai Lázár család iratai (évkör: 1746–1869, terjedelem: 0,15 fm., 53 irattári egység, leltárszám: 199, magyar és latin nyelvű iratok).

Jegyzetek:

1. Szabó Katalin: Visszajátszás. Csíkszereda, 2000. 143.

2. Báthory Zsigmond királyi könyvei 1582–1602. Közzéteszi: Fejér Tamás, Rácz Etelka és Szász Anikó. Kolozsvár, 2005. 397.

3. Oláh Sándor: Szentkirályiak, zsögödiek, taplocaiak Homoródalmás védelmében. Adalékok a földrajzi tér társadalmasításához.http://www.hhrf.org/hargitanepe/2007/nov/hn071129t.htm.

4. Székely Oklevéltár III. Közzéteszi Demény Lajos, Pataki József és Tüdős S. Kinga. Budapest – Bukarest, 1994. 72-73.

5. Székely Oklevéltár IV. Közzéteszi Demény Lajos. Kolozsvár, 1998. 83, 527.

6. CsLt. F 27 Csíkszék iratai, III/1.

7. Mint a ferences kolostor jótevőjét, Lázár Antalt feleségével együtt a csíksomlyói régi kegytemplom kriptájában temették el.

8. A család lófőségét a magyar királyi belügyminiszter is elismerte 42608/1935 szám alatt. – Endes Miklós: Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Reprint. Budapest, 1994. 550.

9. Uo. 187-188.

10. Gr. Haller János Csíkszék főkirálybírója (1725–1734), majd Erdély gubernátora (1734–1755) volt.

11. A házasság révén szerzik meg a Küküllő megyei balázstelki jószág zálogjogát is.

12. Ellene utóbb a boszorkányság vádja is felmerült, és erre vonatkozóan értékes források maradtak fenn a család levéltárában.

13. Ebből az ágból származott Lázár László (1891–1963), és talán Lázár Béla és fia, vitéz Lázár Károly, Horthy Miklós kormányzó testőrparancsnoka is.

14. Endes: i. m. 216.

15. Szőcs János: Zöld Péter élete és munkássága (1727–1795).http://www.szekelyfoldert.info/acta1996_tort12.html.

16. Lánytestvérük, Anna kadicsfalvi Török Ferencnek, Udvarhelyszék alkirálybírójának felesége lett.

17. Endes: i. m. 238–240.

18. Unokája, Árpád (1852–1903) 1887-től Hunyad megye országgyűlési képviselője volt.

19. Gyulai Rikárd: A csik-taploczai Lázár család. Genealógiai Füzetek, 2 (1904). 19–21.

20. Fia, Imre (1820–1895) Bihar megyei aljegyző, majd ugyanott főszolgabíró.

21. Endes: i. m. 243-244, 250, 254, 266, 272.

22. Elek ifj. Lázár Pál fia és Dénes első unokatestvére volt.

23. Végül Andrássy Gyula belügyminiszter nem őt, hanem Kállay Ubult nevezte ki.

24. Mely 100 forint átvételét és négy részre való elosztását Nagy Márton, Nagy Krisztina hajadon leány, Komentzi Jánosné Nagy Erzsébet és Sárossi Sámuelné Nagy Mária kézjegyükkel és pecsétjeikkel igazolják.

25. A Gubernium által megerősített szerződés Marosvásárhelyen kelt, 1775. november 29-én.

26. szelence

27. Valószínűleg Lázár Anna férjéről, kadicsfalvi Török Ferencről van szó.

28. íródeák

29. Végül Klára (1773–1815) nem az íródeáké lett, hanem, igaz, kilenc évvel később, ozsdolai gr. Kún Istvánhoz ment feleségül – fiuk gr. Kún Kocsárd hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az EMKE egyik alapítója volt.

30. A két testvér 600 forintért adják bérbe birtokaikat öccsüknek, az „itten Csíkban lakozó” Lázár Antalnak.


Bicsok Zoltán
Fejlesztő: Maxweb