Forrásközelben

Szép magyar verselés

Szigethi Gyula Mihállyal (1758–1837), a székelyudvarhelyi evangélikus református kollégium jeles tanárával (1797–1823) alaposabban alig foglalkoztunk. Életrajzának rövid és munkássága egy részének kiegészítő bemutatására legutóbb Csáki Árpád vállalkozott a Székelyudvarhelyen megjelenő Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok 2007. évi kötetében. Korának érdekes, iskolájának, városának meghatározó, olvasott, több nyelvet is ismerő, latin alapozottságú kultúrájú, széles látókörű egyénisége, személyisége volt. A marburgi, göttingai, stuttgarti és a bécsi egyetemeken hallgatott kurzusok, azok előadói mély benyomást tettek rá, de annyira mégse, hogy ne kritikai szellemben fordulhasson feléjük, vagy kora társadalmi, tudományos, irodalmi, nyelvészeti irányzatai, jelenségei felé. Az izgalmas századforduló gazdag nemzetközi és helyi eseményeit még udvarhelyi elszigeteltségében is nyomon követte, még ha császárhű pozícióból is, de kommentárokkal illette. A költői vénával is rendelkező Szigethi komolyan vette az iskolai oktatást. Nyomon követte a kor fontos pedagógiai és didaktikai – a sajtóban is kicsapódó – irányzatait. Ezekkel szemben gyakran kifejtette véleményét, s jegyzetkönyvei árkusain rögzítette azokat, de sokat meg is jelentetett reflexiói közül. Legjelentősebb sajtóorgánuma a Felső Magyarországi Minerva lett. Előadási stílusa – fennmaradt jegyzeteiből kitetszően – módszertanilag megalapozott, kísérletező, újító szándékú lehetett. Túllátott az iskolai falakon, mit mi sem bizonyít jobban, hogy a kollégiumban színjátszó kört hozott létre a 19. század elején, színdarabokat, verseket írt, izgatta a „szép magyar verselés”, filológiai és bölcseleti tantárgyak mellett – melyeket tanított is – jártas volt a matematikában, kémiában és fizikában is.

Ez alkalommal pár versének közreadásával próbáljuk közelebb hozni a mai olvasóhoz a jeles tanárembert, a szervező „iskolaépítőt”, a nem minden humor nélküli irodalomkritikust, historikust.

 

Gróf Bethleni Bethlen Imre Sz. Udvarhelyi Collégyom fő curátora1 Küküllő v[árme]gyei fő ispánságra való installációjára 1812-ben.2

 

1.

Mikor a frantzia sasnak

Szárnyai meg növének,

S a nap nyugoti kakasnak3

Szavára lebegnének,

 

2.

Mikor szárnya árnyékában

Nyoltz királyok4 szunnyodnak,

S három sasok5 ujjonában

Bajvívással bajlódnak.

 

3.

Mikor a Mars6 trombitáztat

S fegyvereket élesít,

Magyar, frantzia, német kaszáltat,

Muszkának veti lesit.

 

4.

Mikor a Mars tűz-oltára

ember-vértől füstölög,

s az éles kard szablására

vállról a fő hömpölög.7

 

5.

Akkor két Küküllőnek8

Folyamattya sorában

Mindenütt örömet lőnek

Sokszor egymás folytában.

 

6.

Itt a Themis9 oltárára

Érdem koszorut fűznek,

Vigadnak gyulladására

Öröm illatú tűznek.

 

7.

Itt egy griff a kebelébe

Fogada egy kígyófit,

A több kígyóknak rendébe

Közel való atyafit.10

 

8.

Kinek minap édes attya

Ez előtt esztendőkkel

Az hajót itt igazgattya

Vala, bölts evezőkkel.

 

9.

Ifju, de ész esmérete

Ezen ifjú kigyónak

A király bölts ítélete

Által tartaték jónak.

 

10.

Ötet az érdem emeli

A hivatal poltzára,

Mert szívét szájján viseli

Mindennek láttára.

 

11.

Fulánk s mérges lehellete

Által senkinek sem árt.

Mert szelid a természete,

Olly, milyent a vidék várt.

 

12.

Benne elme okossággal

Atyafias és páros,

El hánthat gyorsasággal

Ami lehetne káros.

 

13.

Rendes minden mozdulata

Merő életet hordoz,

Szemes ügyes vigyázata

Az életre erőt hoz.

 

14.

Most a Küküllő mentében

Szemeli a vidéket,

Majd ülhet más Griff hellyében

Mérni nagyobb környéket.

 

15.

Van egy kertye a székelnek

Az Hargita tövébe,

Ott sok plánták nőnek, kelnek

A rósa gyökerébe.

 

16.

Forditsd néha szemességed

E felé is gondoson,

Mert itt is tisztelnek téged

bokrétákkal tsokroson.11

 

17.

Hogy az élet benned élyen,

melly mozgásodat hajtya,

Hogy a szív nyerjen s reméllyen

Egy vén kertész12 óhajtya.

 

Szigethi Mihálly

Professor

  

1. Bethlen Imre (1698–1765), a székelyudvarhelyi református kollégium főgondnoka. 

2. Szigethi Gyula Mihály jegyzetkönyvei. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára. Ltsz/jelzet.: 05296. [57v – 58v]

3. nyugoti kakas = a gall kakas = „coq gaulois”. Francia nemzeti szimbólum. Címerállat. A küzdőszellem és dicső származás jelképe

4. nyoltz királyok = Napóleon által trónra juttatott családtagok: Jenő, a mostohafia Itáliában (alkirály), a testvére, József Nápolyban, majd később Spanyolországban (helyét Nápoly trónján hadvezére, Murat veszi át), Lajos testvére Hollandiában, Jeromos Vesztfáliában (Németország egy része), sógora Németország másik részében, Mária Lujza császárnétól származó gyermeke Rómában, Bernadott Svédországban.

5. az osztrák, a német császár és az orosz cár szövetségére történő utalás

6. Mars = a háború latin istene

7. Az első négy szakaszban utalás történik Napóleon nagyhatalmi szerepére, a napóleoni hódításokra, háborúkra.

8. Nagy- és Kis-Küküllő térsége

9. A Föld és Ég isteneinek (Gaja és Uranosz) gyermeke, az igazságosság, az isteni rend, a törvény és a szokások istennője.

10. Itt utalás a Bethlen-címer „kigyó” címerállatára.

11. A 15-16. szakaszokban a székelyudvarhelyi református kollégiumra – „rózsás kertre” utal.

12. A rózsáskertet gondozó „kertész” – maga a szerző, a kollégium tanára.

  

Mikor Ferentz1 Ts. Austria tsászárává lett.2

 1.

A békességnek aranyas oltárán

Ma ditső Themis aszszony3 áldozik,

A tsendességnek is bátor határán

Zöldes olajfa ág illatozik,

Az érdem nyer koszorut,

Gyöngyökbe fűzött sarut,

A koronának arany héjazattya

A sasnak fejét meg-ragyogtattya.

A ditsősség néz mára

A két Austriára4

Észak, Nyugot itt bámul

Nem tehet ellene, sőt meg-némul.

 

2.

Fél ezer esztendőnél tovább ére

E ditső Herczegi Ház sugára5,

Franz6, török és prussus7 rá kardat mére

Nem ese de még is prédájára,

Bírá az arany almát8,

Terjeszté birodalmát.

Millió lelkeket utasít elé

Az élet boldog partjai felé.

Német, magyar, tseh, lengyel,

Morva, sléz, horváth9 kengyel

Futnak vezér gyeplőjén,

Élnek anyai édes emlején.

 

3.

Meg-adá a tisztesség az adóját

Hertzegi fejedelmi urának,

A midőn a nagy Béts uralkodóját

Nevezi tsászári királlyának.10

A sas11 napba költözött

Újj színekbe öltözött,

Kettős fejére vett két koronákat,

Gyöngyökkel ékesített pártákat.

A magyaroknak sassok

Székelly Nap, Hold, hét kassok12

örülnek e tzimernek

Tenyéreken is tapsokat vernek.

 

4.

A Duna szőke vize hozá ez hírt

Az adá által azt a Marosnak

A fő kéz tolla parantsolatot írt13

Minden Udvarhelly széki lakosnak

Hogy ma innepet ülne,

Austriának örülne

Kérne fejére ezer áldásokat

Számtalan időkre nyúlt napokat

Élyen hát fejedelmünk

Légyen holtig védelmünk

Második14 Ferentz tsászár

Ez a nagy tisztelet méltában vár

 

5.

Hargita környéke zengjél énekkel

Hajtsad az egeket kegyelemre

Trombita, dob, sípszó s puska szerekkel

Szívedet inditsd a szerelemre

Esküdjél ma hívséget

Tiszteljed e felséget

Akit az ég emelt újj ditsősségre

Hármas ujjakat emelly az égre15

Öregei e népnek

Gyöngy angyali a szépnek

Ifjak, kisded tsemeték

Örüljön mindnyájon ti szívetek

 

6.

Te pedig székelek őrző angyala,

Vidd el ez hírt amaz újj tsászárnak

Hogy a melly székel nép holtig hív vala

Szívét ajánlya oltalom várnak

Éltét is feláldozza

Urát ezzel adózza

Ontani vérét is erre nem szánnya

Hívségét bizonyítni kívánnya!

Még ma is hogy tisztelye

Tsászárát fel szentelye

Éljent kiált szívében

Oszlopot is emel a mejjében.

  

Írta Szigethi Mihálly16

 

1. Magyarország uralkodója (1792–1835), német, cseh király, német római császár (1792–1806), 1804–1835 között osztrák császár. 

2. Szigethi Gyula Mihály jegyzetkönyvei. [kézirat] Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára. Ltsz/jelzet.: 05332 [97r – 98r]

3. A Föld és Ég isteneinek (Gaja és Uranosz) gyermeke, az igazságosság, az isteni rend, a törvény és a szokások istennője. 

4. Belső-Ausztria Graz, illetve Tirol és Elő-Ausztria Innsbruck központtal. 

5. Teljes nevén Habsburg–Toscanai Ferenc József Károly osztrák uralkodó főherceg.

6. Franciák

7. Poroszok (németek)

8. Országot jelképező arany alma (koronázási ékszer is)

9. Utalás a birodalmi népekre

10. 1804-ben megalapította az örökletes osztrák császári címet (az Ausztriai-házat), és I. Ferenc néven Ausztria császára lett. Ekkor (1804. augusztus 11.) jogilag már megszűnt, viszont formailag még (1806. augusztus 6.) létezik a Német-Római Császárság.

11. Az osztrák birodalmi felségjelvény két fejű címerállatáról van szó. Utalás az uralkodói státus változására.

12. Kas: erődített szerkezet (sánckosár, hídlábvédő alkotmány), átvitt értelemben Erdély címerében ábrázolt hét vár.

13. Utalás köszöntő és dicsőítő ünnepségek tartására vonatkozó guberniumi rendeletre.

14. Szigethi a 10. jegyzet értelmében nevezi a császárt „második”-nak, holott mint osztrák császár „I. Ferenc”.  

15. Az Atya, Fiú, Szentlélek hármas egységét jelző szakrális mozdulat. Itt utalás az uralkodó isteni eredetére.

16. A vers Szigethi két különböző kötetében is előfordul. Az egyikben (Szigethi Gyula Mihály jegyzetkönyvei. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára. Ltsz.: 5296) 1804. október 4-ei dátummal keltezve.

  

Az 1805dik esztendő végén köttetett örökös békesség1 emlékezetére2

 

1.

Nemes székel anya székünk

Kebelébe nőtt szívek!

Magoss Hargita vidékünk

Egén született hivek

Szív doboga mejjetekben

A királlynak szavára

Zörgött a kard hüvelytekben

Az haza oltalmára

 

2.

Fegyveresen készülétek

A Mars3 tsata helyére

Mindennek a ki felétek

Nézett buzgott a vére

Hogy látta, hogy a székel nép

Kész királlyát szeretni

S ámbár szenvedett, még is ép

Veszedelmet megvetni.

 

3.

A békesség viszsza tére

El hagyott szállására,

A szerentse rá esmére

Régen tisztel urára,

A Mars uttya bé záratik

Előtte a fegyvernek.

Themis szava hallattatik4

Nyelvén minden embernek

 

4.

Él hát még is jó királyunk

Ditső háza népével

Öröm tapsokat tsinályunk

Szívünk szolló nyelvével

Él az haza és nemzetünk

Szabadsága fenn állott.

Im nemes igyekezetünk

Tzéljára áldás szállott.5

 

5.

Dugjátok bé fegyverteket

A maga hüvelyébe

Mondjatok öröm éneket,

Marsch kiáltás6 helyébe

A békesség le költözött

Az égből mi közünkbe,

A katona ki öltözött

Fegyveréből köz-ingbe.7

 

6.

Tartsa meg az ég koronánk

Ditsösségét sokára,

Hogy dolgozhasson boronánk8

A szükült nép javára

A föld teremje áldását,

az élet védelmére

Békesség bírja szállását,

Köztünk százak mentére9

 

7.

Anya székünk közepette

Üljön le az igasság,

A békességnek mellette

Lakozzék a vigasság.

Mind végig emlegesse

Hogy a királly s haza él

S e napot meg szentelhesse

Mellyben senkitől nem fél.

 

8.

Köszönnyétek meg Istennek

Fogyhatatlan irgalmát

Hogy meg mutatta mindennek

Győzhetetlen hatalmát

Hogy a királyt meg tartotta,

Meg áldotta nemzetünk,

Hazánk meg szabadította

Bírja emlékezetünk!

 

Febr. 6dikán 1806

 

NB. Az ötödik vers hellyett ezt tétették10

 

Tartsátok meg fegyverteket

A nemesség díszére

Kísérjétek vezérteket

A virtus mezejére

Éljen bennetek az a vér.

Melly atyátokban forrott

Hogy lássák a székel mit ér

Az hol szükség lészen, ott.

  

1. A Napóleon elleni harmadik koalíció (Egyesült Királyság, Ausztria, Oroszország és Svédország) Austerlitznél elszenvedett vereségét lezáró, Franciaország és Ausztria közti, 1805. december 26-án megkötött pozsonyi különbékéről van szó. 

2. Szigethi Gyula Mihály jegyzetkönyvei. [kézirat] Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Ltsz/jelzet.: 05296. [82r – 82v]

3. A háború (latin) istene

4. A Föld és Ég (görög) isteneinek (Gaja és Uranosz) gyermeke, az igazságosság, az isteni rend, a törvény és a szokások istennője.

5. Szigethi Gy. Mihály pozitív gondolkodásáról, na meg a hivatalos felkérésre történő megírásról tanúskodik a vers. Egy vesztes csatából is a pozitívumokat kellett kiemelni (harc befejezése, fegyverek nyugvása, az uralkodó-ház sértetlensége, a haza szabadságának fennmaradása, a székely katonai virtus megőrzése).

6. Jelzés erejű, árulkodó, német katonai vezényszó. A birodalmi hadseregben a különböző nyelvterületről verbuvált katonákat egységes német vezényszavakkal irányították.

7. Életszerű utalás a székely nép életvitelére (háborúban hadviselés – békeidőben mezőgazdasági termelő munka) „A katona ki öltözött / Fegyveréből köz-ingbe.”

8. Lásd 7. jegyzetet.

9. Aszükült nép”, a „föld áldása”, a „szállás békessége” utalnak egy-egy háború gazdaságilag visszavető jellegére, és az újjáépítéshez szükséges feltételek fontosságára.

10. Ez, a vers végére beszúrt megjegyzés enged következtetni a vers „megrendelt” jellegére. 

Róth András Lajos
Fejlesztő: Maxweb