Forrásközelben

"Itten esztendőnként négy sokadalmak és heti vásárok szoktak esni..."

Székelyudvarhely mezőváros, 1876 után rendezett tanácsú város, Udvarhelyszék székhelye keletkezése óta mindig vásáros hely volt. Első ízben, 1332-1333-ban említik írott forrásaink, de már korábban, a telegdi székelyek letelepedésekor keletkezett. Katonai, közigazgatási, kulturális vezető szerepe mellett a vidék gazdasági központja is volt. Évente négy országos vásárt és kedden hetipiacot tartottak.

A Cziráky-féle összeírás (1820) szerint: „Egyéb sódepozitorium nincsen, hanem a parajdi sóakna nincs messze. Onnan szabadoson kereskedhetik akárki is. Efelett pedig az helységben sóskút vagyon, melyet használhat akárki. … Itten esztendőnként négy sokadalmak és heti vásárok szoktak esni, és ki-ki szabadoson mindenféle italt korcsomárolhat. … Vagynak a városon nagyobb kereskedőboltok 5, apróbb boltok 22, vasáruló boltok 2, borbélyműhely 2.”

Szigethy Gyula Mihály Nemes Udvarhely-Szék Statistikai leírása (1831) című munkájában kitér az udvarhelyi vásárokra: „Országos sokadalmak esnek a’ székben, Udvarhelyt bőjt középben, Úrnapkor, Ferenc napkor ősszel, ’s karátson előtt, Tamás napkor. Legnépesebb az Úrnapi és Ferenc napi, melyekre szinte az egész hazából, sőt Csehországból és Lengyelországból is öszve gyülekeznek. Keresztúron is esik négy, a’ nevezetesebbek a’ Tavaszi, a’ mely szinte hét napokig tart, ezen esnek a’ kos, berbéts, juh és ketske vásárok. Ismét az őszi, mely főképpen kender sokadalomnak tartatik, mivel a’ szomszéd szász helységek oda hordják a kendereiket eladni. Esik Etéden, Korondon, Szt. Mártonban is négy sokadalom. Parajdon kettő, de melyek nem oly népesek.”

1855-ben március 14-én, június 7-én (Úrnapi vásár), október 4-én és december 21-én tartottak vásárt.

Az 1893. évi díjszabályzat felsorolja a vásárra vitt termékeket, köztük több helyi jellegű terméket, mint a savanyúvíz, a taplósapka.

Székely-Udvarhely rendezett tanácsú város szabályrendeletei 1875–1896. Székely-Udvarhelyt, 1897. 237–244.
 

Székely-Udvarhely rendezett tanácsú város piaci helypénz

díjszabályzata.

 I.

A gyalogosok számára.

(A jegyzék tétele naponként fizetendő.) 

1. A vásárra hozott vagy hajtott minden darab szarvasmarha, és pedig bika, ökör, tehén, tulok tinó, ló, öszvér és szamár után – 6 kr.

2. Szopó borjú és sertés darabja után – 4

3. Juh és kecske darabja után – 3

4. Bárány és gidó darabja után – 2

5. Szopó vagy verőmalac darabja után – 2

6. Őz vagy ehhez hasonló nagyságú másféle vad és nyúl darabja után – 5

7. Pulyka és lúd darabja után – 2

8. Kisebb majorság, mint kakas, tyúk, kappan, csirke, réce stb. darabja után – 1

9. Bármiféle szárnyas vad darabja után – 2

10. Ökör, tehén, bival1 vagy lóbőrök darabja után – 5

11. Minden apróbb marhabőr darabjáért – 2

12. Medve vagy farkasbőr darabjáért – 10

13. Róka, vadmacska, borz, görény vagy őzbőr darabjáért – 3

14. Hiuz, nyest vagy vidrabőr darabjáért – 10

15. Minden másféle vadállat bőr darabjáért – 2

16. Csergéért darabonként – 3

17. Lópokrócért – 1

18. Gyapjú darabonként – 1

19. Minden 10 drb. tojás után (azon alól vámmentes) – 1

20. Egy kalangya len vagy kender után – 2

21. Minden 18 kilogramm (vagy kompona2) túró után – 10

22. Egy gyalog kötélárustól – 2

23. Friss halak, csigák, békák és rákokért – 1

24. Kucséberek3, déli gyümölcskereskedők, ha áruikat a piacon kirakják – 10

25. Háton hozott seprűért – 1

26. Minden zöldséget hozó egy személytől – 2

27. Gabonanemüt, lencsét, borsót, paszulyt, pityókát4 gyalog hozó egy személytől – 1

28. Tejet, tejfelt, tehéntúrót és vajat hozó egy személytől – 2

29. Gyalog hozott kéreg után – 1

30. Lenmag, tökmag vagy bükkmakkolaj árulóktól – 2

31. Háton vagy kézen hozott hagymáért – 2

32. Ócska fehérnemű árusoktól – 4

33. Vászon árusoktól – 10

34. Szalma- vagy taplókalap5 árusoktól – 2

35. Gyalog szita- vagy rostaárusoktól – 3

36. Szotyor- és kosárárusoktól – 2

37. Harisnya- vagy zekeposztó6 árusoktól végenként – 10

38. Falusi szőttes árusoktól – 15

39. Falusi készruha árusoktól – 6

40. Falusi csizmavasalóktól – 5

41. Hárfások, éneklők, kintornások, sátornélküli komédiások – 10

42. Hátukon képeket hordozó árusoktól – 2

43. Drótosoktól, ha kirakodnak – 5

44. Kosár, gereblye, dagasztószékláb, lapító, tekenő, lapát, csizmadiaszék, szalmából- vagy nádból készített lábszőnyegek, fa- és vasvillák, fejszék, láncok, sarlók, egyéb aprófa és vaskészítményeket gyalog elárusítóktól – 2

45. Házalók, ki áruikat, úgymint: fehérneműt, ruhát, szőnyeget, szemüveget és más egyéb apróságot is ide értve, ha áruikat a piacon kirakják, fizetnek – 30

46. Szurok, fenyőmag, gombák árusaitól – 1

47. Gyalog hozott gyümölcs után, ide értve a diót és mogyorót is – 3

48. Egy liter ordáért7 – 1 

II.

A lóháton vagy kézi szekérrel és szánnal való forgalom számára.

(A jegyzék tétele naponként fizetendő.) 

1. Egy üveggel megrakott lóért vagy szekérrel egyes fogatba – 8 kr.

2. Dézsákkal, abronccsal, fahajjal megrakott lóért vagy egyes fogatú szekér – 4

3. Ronggyal, seprűkkel vagy kisebb faárukkal megrakott szekérért – 4

4. Kis, gyalog szekérrel hozott hagymáért – 8

5. Lóháton hozni szokott gabona vagy gyümölcsért – 3

6. Szombatfalvi vagy homoródi gyalogborvizes8 szekér után – 2

Jegyzet. Ha az I. tétel 2-22. sorszámai alatt megnevezett tárgyak lóháton, kézi szekéren, kézi szánnal avagy szekérrel hozatnak be, az I. osztályú tételek alá esnek, t. i. vámösszeg minden darab után fizetendő. 

III.

A szekérrel vagy szánnal való forgalom számára.

(A jegyzék tétele naponként fizetendő.) 

1. Egy gabonás szekértől – 14 kr.

2. Egy szekér szénától – 10

3. Egy deszkát, zsindelyt vagy lécet hozó szekértől – 14

4. Egy boronafákat hozó szekértől – 10

5. Cserefa gerendát hozó szekértől – 14

6. Faragott, metszett fát hozó és gazdasági eszközfát hozó szekértől – 12

7. Hagymát hozó szekértől – 24

8. A piacra, a szekérről elárulás végett hozott borért 10 literenként – 7

9. Minden sertés után járó aprólékok, u. m. háj, sonka, oldalos, stb. szekérről – 14

10. Ablak- és üvegárusoktól, akik sátor nélkül árulnak szekérről vagy földön szalmáról – 6

11. Vas- vagy ércárusoktól – 39

12. Minden szekér vetemény, jelesen káposzta, murok9, pityóka, zeller, stb. – 19

13. Szekérrel hozott gyümölcs után – 10

14. Egy szekér mész után – 10

15. Egy szekér kő után – 7

16. Egy szekér föveny után – 1

17. Egy szekér dinnye után – 24

18. Egy szekér tök után – 10

19. Hordók-, kádakkal megrakott szekér után – 24

20. Egy csebrekkel, kártyákkal10, 10 és 20 literes száraz tárgy mérő edényekkel, teknőkkel, fatállal vagy dézsákkal megrakott szekér után – 14

21. Egy fuszulykakarókkal11, fedélcsatornával, szekéroldallal, lajtorjával12 vagy úgynevezett oláhfalvi13 kicsi székekkel megrakott szekér után – 14

22. Kerékkel, ekével, avagy szekérnek és ekének más alkatrészeivel megrakott szekér után – 14

23. A kik egy fedetlen szekeret árulnak, darabonként fizetnek előfogat nélkül – 20

24. Egy fedett szekérért – 40

25. Egy eladás végett behozott szánért – 15

26. Egy erdőlő szánért vagy szuszékért14 – 6

27. Egy kisebb kézi szánért – 1

28. Egy szekérért, ha fehérneművel, szekérkassal vagy más kosárra, lisztszitával, fenkő, gyapjú-fűsükkel, malomkővel, szotyorral, skatulyával, üveggel van terhelve – 24

29. Egy szekér szalma- vagy zsuppért – 9

30. Egy szekérért, ha hüvelyes veteménnyel, olajmaggal terhelt – 19

31. Egy szekér savanyúvíz után – 14

32. Egy szekér fa vagy kőszén után – 10

33. Egy szekér tört vagy töretlen cserfa, vagy fenyőfahaj után – 14

34. Egy szekér kéreg után – 14

35. Szita- vagy rostaárusoktól, ha szekéren hozzák – 39

36. Egy szekér gyékény után – 39

37. Kicsinyben elárusítandó száraz szalonnáért darabonként, ha piacra kirakatik – 39

38. Nyersen elárusítandó szalonnáért darabonként, ha a piacra kirakatik – 34

39. Minden egy liter zsír után, ha a piacra kirakatik – 1

40. Egy szekér tégla vagy cserép után – 5

41. Egy nagy cseber mézért – 16

42. Egy kis cseber mézért – 10

43. Egy zsák hamu után – 1

44. Egy zsák műmalmi lisztért – 5

45. Egy zsák korpás lisztért – 3

46. Egy zsák korpáért – 1

47. Csere- vagy bükkmakk után zsákonként – 2

48. Egy zsák egerfabogyó után – 1

49. Minden hordó kátrány (szekérkenő) után – 14

50. Faggyúgyertyáért egy kilogrammonként – 1

51. Olvasztott faggyú után egy kilogrammonként – 1

52. Egy kilogramm viasz után – 2

53. Ötven dekagramm viasz után – 1 

IV.

Kereskedők és iparosok számára.

(A jegyzék tétele naponként fizetendő.) 

1. Egy vásárlóbódéért (sátor) akár ponyvából, akár deszkából, akár vegyesen ponyva és deszkából állíttatik fel, ruhakereskedők, díszárusok, pipere és rőfárú kereskedők, gyolcs, üveg és porcellán áru kereskedők, posztósok, arany- és ezüst művesek, ékszerészek, szatócsok, ezek közé értve a tótokat is, a sátor hosszúságának minden métere után fizetnek – 40 kr.

2. Szíjgyártók, cipészek, csizmadiák, szűcsök, sapkakészítők, selyemkalap árusok, esztergályosok, takácsok, kefekötők, kötött felső vagy harisnyakötők, fehérnemű árukkal kereskedők, flanel árusok, kötélverők, könyvkötők, lakatosok, órások, kesztyűkészítők, réz-, aranyöntők fizetnek sátranként 2 méter hosszúságig – 50 kr.

3. Minden méter többlet után – 30 kr.

4. Talpvágó tímárok, kik a talpbőröket szétdarabolva árulják, fizetnek asztalaik után – 60

5. Kik nem vágott talpbőr és más cserzett bőröket árulnak – 50

6. Gyapot len, kender és festett fonalat árulók, sátraik hosszának minden métere után fizetnek – 30

7. Gyékényen vagy földön árulók – 35

8. Rizs, árpa, köles vagy zsemlyekása árulók – 35

9. Pogácsások, cukrászok sátraik vagy áruasztalaik után – 35

10. Az asztalosok fizetnek – 30

11. Szűrszabók – 40

12. Mázas edényt áruló fazakasok – 35

13. Korondi vagy mázatlan fazakasok – 6

14. Pléhesek, üstgyártók, vasfűtő15 árusok – 35

15. Idegen hentesek egy tőke után – 35

16. Kés, sarló, csengettyű, vasvilla, lánc és fejsze árusok, ha asztal mellett árulnak – 10

17. Köszörűs, fenkő16 és fésű árusok s ollófenők, ha asztal mellett árulnak – 10

18. Óraárusok és közönséges kalapárusok – 35

19. Képárusok, ha kirakódnak – 15

20. Látszerészek (optikusok) – 35

21. Marha- és gyapjúfüsű árusok – 35

22. Betűmetszők – 15

23. Sóshal árusok – 10

24. Panoráma, állatsereglet birtokosok, műlovasok, kötéltáncosok, körjátékosok17 (ringspiel) stb. akár községi, akár magántelken állíttatnak fel, sátraik hosszúságának minden méteréért fizetnek az előadás napján – 15

25. Arany és ezüstművesek, ékszer- és díszárusok, ha nem sátorban, hanem asztalon árulnak, egy-egy asztal után – 40

26. Oly árusok, kik a nyers vagy szárított bőröket kötésenként árulják, minden kötés után – 10 

V.

Városi árusok heti és országos vásárok alkalmával piaci helypénz díjmentesek. 

Székely-Udvarhely rendezett tanácsú város képviselő testületének 1893. évi április hó 29-ik napján tartott I-ső rendes közgyűléséből.

 

Gálffy Endre, főjegyző,

Kassay F. Ignác, polgármester.

 

Jóváhagyom:

Budapesten, 1894. évi június hó 23-án.

A miniszter helyett: Kemény, államtitkár.

Jegyzetek:

1. bivaly

2. Egy fejősjuh után, egy fejési idényre a jószág tulajdonosának a juhásztól járó, legelőtől és egyezségtől függően változó túrómennyiség. Más jelentése: keményfából faragott, felfüggeszthető, kétkarú mérleg.

3. Vásárokat, vendéglőket járó árus, aki számokkal sorshúzást rendez, a nyertes csekély jutalmat, déligyümölcsöt, cukorkát, legyezőt nyert.

4. burgonya

5. Fákon növő gomba, tűzgyújtáshoz, vérzéscsillapításra használták, taplósapka és kisebb dísztárgyak készültek belőle.

6. Harisnya: archaikus szabású, szűk szárú nadrág, a szabadrendűek zsinórozva viselték. Zeke: hosszú, kabátszerű felsőruha.

7. A juhtej savójának forralásakor keletkező tejtermék.

8. A szejkefürdői és homoródfürdői ásványvizeket folyamatosan, jellegzetes máztalan cserépkorsókban vagy üvegpalackokban, bivaly vontatta szekérrel szállították a városba. Gyalogszekér: ember vontatta, kétkerekű, kisebb terhek vontatására szolgáló jármű.

9. sárgarépa

10. faedény

11. Vagy paszulykaró, földbe szúrt farúd, melyre felfuthat a bab indája.

12. létrával

13. Szentegyháza és Kápolnásfalu, a Hargita magas fennsíkján települt, a múltban kiváltságos testvér-települések.

14. Faragott bükkfa deszkákból összeállított, nagyméretű gabonatároló.

15. vaskályha

16. fenőkő

17. körhintások

Zepeczaner Jenő
Fejlesztő: Maxweb