Évfordulóink

Udvarhelyszéki helyismereti évfordulók 2009. május–szeptember

Május

 1 – 60 éve, 1949-ben halt meg Székelyudvarhelyen Dobos Ferenc történész. Alsójárán született 1881. július 31-én, Kolozsváron végzett főiskolát, 1908-tól az udvarhelyi Katolikus Főgimnáziumban tanított. Cikkeket, verseket közölt, tanulmányt írt a székelyek eredetéről (A székelyek hun eredete). Őszi levélhullás (Kolozsvár, 1941) címmel verskötete jelent meg.

10 – 80 éve született Kányádi Sándor költő, műfordító Nagygalambfalván. Az udvarhelyi Református Kollégiumban (1941–44) járt és a Katolikus Főgimnázium magántanulója volt (1944-45), illetve a fémipari középiskolában tanult (1946–50). Színészi tanulmányait félbehagyva magyar irodalom szakot végzett (1954), a Dolgozó Nő, majd 1960-tól a Napsugár szerkesztője volt nyugdíjba vonulásáig. Rímtelen, szabálytalan sorok, metaforikus stílus jellemzik verseit, amely a kifejezés áttételesebb módjait keresve alakult ki a hatvanas évektől. Gyermekverseit, történeteit mondhatni minden hazai magyar gyerek ismerte a gyereklapból, illetve később a tankönyvekben is helyet kaptak. Számos könyve jelent meg, több hazai és külföldi irodalmi díjjal tüntették ki (Kossuth-díj 1993, Herder-díj 1994).

21 – 50 éves Páll Szilárd író. Brassóban született 1959. május 21-én, ott végezte a középiskolát, majd Kolozsváron közgazdasági diplomát  szerzett 1983-ban. Székelyudvarhelyen, a készruhagyár közgazdásza volt. 1988-ban települt Magyarországra, de részt vesz az udvarhelyi Székely Útkereső szerkesztésében (1992–93), munkatársa volt az Udvarhelyi Híradónak is (1995–97). Kötetei: A csodaóra (novellák, Bukarest, 1983), A bolondok hatalma (regény, 2000, 2003).

25 –30 éve, 1979-ben halt meg Esztelneken Benedek Simon történész. Székelyszentléleken született 1907. október 3-án. Ferences szerzetesként P. Benedek Fidél néven ismert, szülőfaluja iskolája az ő nevét vette fel.









 Június

 7 – 35 éve halt meg Székelyudvarhelyen Lévai Lajos író, pedagógus. 115 évvel ezelőtt, 1894. június 27-én született a kincses városban. Történelem-földrajz szakot végzett, bölcsészetből szerzett doktori címet (1926, Szeged). Ezt követően az udvarhelyi református tanítóképzőben, illetve kollégiumban nyugalomba vonulásáig (1949) tanított. Munkássága sokoldalú: monográfiát írt Orbán Balázs szülőfalujáról, ifjúsági regényeket, színdarabokat, zenés színműveket, több újság közölte cikkeit, így az udvarhelyi Szabadság, Ellenzék, Brassói Lapok, Népújság. Számos önálló munkája közül megemlítjük: Székely betlehemi játék és lakodalmi ének (1935, Székelyudvarhely), A Székely Dalegylet emlékkönyve (1938, Székelyudvarhely), Parabolák (elbeszélések, 1943, Székelyudvarhely), Petrozsény települése (1927, Székelyudvarhely).

22 – 85 éve született Kolozsváron Ferenczi Géza régész. 1954-től húsz éven át az udvarhelyi múzeumot igazgatta. Testvérével, Ferenczi István professzorral vidékünk számos korai várát megásták, ennek eredményeként számos közös tanulmányt közöltek. Az utóbbi évtizedben régészettel, művelődéstörténettel (pl. rovásírás) kapcsolatos több önálló tanulmánykötete jelent meg Udvarhelyen: Székely rovásírásos emlékek (tanulmány, 1997), A moldvai ősibb csángók (tanulmány, 1999), Utazások Udvarhelyszéken. Útleírás (2001), Lapok Erdély múltjából. Tanulmányok (2002), A székely rovásírás az idők sodrában (tanulmányok, 2002).

25 – 80 éve született Hodgyában Pál Árpád matematikai és csillagászati szakíró. Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen járt középiskolába. Matematika–fizika szakon tanult Kolozsváron (1949–52), majd a moszkvai Lomonoszov Egyetemen szerzett diplomát és doktorált (1957). A Bolyai (1956–59), majd a Babeş–Bolyai Egyetemen tanított nyugdíjazásáig (1995). Román nyelvű tankönyv társszerzője, fordítója. Bolyai János – az ember és a tudós című munkája magyarul (1992) és románul (1993) is megjelent.

Az Európai Csillagászati Társaság egyik alapítója, 1994-től a Román Csillagászati Bizottság elnöke.

 Július

 17 – 80 éve, 1929-ben született Lövétén Balázs Márton matematikai szakíró. Udvarhelyen járt középiskolába. A kolozsvári egyetemen tanított, hazai és külföldi folyóiratok több nyelven közölték tanulmányait.

 Augusztus

 17 – 80 éve, 1929-ben halt meg Kisbaconban Benedek Elek. A nagy mesemondó, mindenki Elek apója Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án, székely katonacsaládban. A székelyudvarhelyi Református Kollégiumban tanult, majd Budapesten egyetemre iratkozott, aztán újságíró lett, és az akkori kormánypárt képviselője. 1921-ben hazatelepedett, hogy személyesen is példát mutasson az elvándorlás ellen. Fiatalon elkezdte a folklórgyűjtést, 1894–96-ban jelent meg ötkötetes munkája Magyar mese- és mondavilág címen. Novellái, regényei kevésbé ismertek, mese- és mondaátdolgozásai azonban máig sem veszítettek népszerűségükből. Az általa alapított Cimbora gyermeklap színvonalas olvasmánnyal látta el az olvasót. Benedek Elek szerkesztői, irodalomszervezői munkásságában az ifjabb korosztály nem került háttérbe, a népszolgálat és népművelés terén éppen őket tekintette a legfontosabbaknak. A magyar gyermekirodalomba szerzőként is örökre beírta a nevét.

 Szeptember

 1 – 95 évvel ezelőtt, 1914-ben született ifjabb Nagy Géza író, tanulmányíró, műfordító, tankönyvszerző Székelyszenterzsébeten. A székelyudvarhelyi és kolozsvári református kollégiumban végezte a középiskolát, magyar–német–román szakot végzett (1936), magyar nyelvből és irodalomból és Délkelet-Európa történetéből doktorált. A zilahi Wesselényi Kollégiumban (1936–37), majd a kolozsvári Református Kollégiumban tanított (1937–48). Az EME titkára 1942–47 között. Részt vett a Bolyai Tudományegyetem szervezésében (1945). A Duna-csatornához deportálták (1953–54). 1971-től nyugdíjba vonulásáig (1979) előadó tanár volt a Babeş–Bolyai Egyetemen. Írásait az Utunk, Igaz Szó, Művelődés, Tanügyi Újság, Igazság közölte. Román, francia és német irodalomból fordított magyarra. 1981. január 24-én halt meg Marosvásárhelyen.

5 – 60 éve, 1949-ben lett öngyilkos Turnu Severinben Bíróné Váró Éva költő. Székelyudvarhelyen született 1915. február 6-án, az udvarhelyi tanítóképzőben tanult. 1939-ben megjelent Tavaszból nyárba című verskötetéhez Tompa László írt előszót. Férje Bíró Sándor történész volt.

14 – 65 évvel ezelőtt, 1944-ben halt meg Nagyváradon bethlenfalvi Paál Árpád szerkesztő, közíró. Brassóban született 1880. október 16-án, középiskoláit Brassóban, Kolozsváron és a székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban végezte (1898), Kecskeméten jogakadémián végzett (1903), majd Kolozsváron államtudományi (1903) és jogtudományi (1905) doktorátust szerzett. 1908–1918 között Székelyudvarhelyen vármegyei főjegyző, 1918 őszén a Károlyi-kormány Udvarhely vármegye alispánjává nevezte ki, november 2-án a akkor alakult Székely Nemzeti Tanács elnökévé választották. A románok udvarhelyi bevonulása (dec. 6) után letartóztatták és hadbíróság elé állították. Kolozsvárra internálták, ott Szellemi Front néven mozgalmat szervezett. Székelyudvarhelyi diáklapokban verseket közölt, majd 1899-ben a Kolozsvári Lapok közölte őt. A polgári radikális Keleti Újságban lehozott cikkei alapján az erdélyi magyar újságírás legjelentősebbjei közé emelkedett. Közügyekben a valósággal való számvetés, a polgári-radikális szabadelvűség jellemezte. Hitt a jogegyenlőségen alapuló megegyezésben, a román demokratikus erőkkel való szövetkezésben. Kós Károllyal és Zágoni Istvánnal közösen adták ki a Kiáltó szó című röpiratot (ő írta a harmadik, A politikai aktivitás rendszere című tanulmányt). A Napkelet, az Újság, 1932-től az Erdélyi Lapok főszerkesztője, a Keleti Újság munkatársa volt, az Erdélyi Szépmíves Céh alapító tagja (1924), a Kemény Zsigmond Társaság tagjává választja. Közölt a Pásztortűz, a Magyar Kisebbség, az Erdélyi Fiatalok, az Erdélyi Iskola, a Szilágyság, a Szamos, a Temesvári Hírlap című lapokban. 1927–31 között Szatmár megye parlamenti képviselője, kidolgozta a kisebbségi magyarság közművelődési önkormányzatára vonatkozó törvénytervezetét. A bécsi döntés után behívott képviselőként a Magyar Országgyűlés tagja lett. Kéziratait és levelezését a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum őrzi. Önálló munkái: Szellemi művelődésünk jövője (Székelyudvarhely, 1907); Törvény a székely közületek közművelődési önkormányzatáról a Párizsban 1919. december 19-én kötött nemzetközi szerződés 11. cikke alapján (Kolozsvár, 1931); Emlékezések Kölcsey Ferencre (Brassó, 1939); Józseffalva (Helyszíni jelentés a bukovinai magyar község helyzetéről a tűzvész után. Kolozsvár, 1939).

18 – 85 évvel ezelőtt, 1924-ben született Tordátfalván Orbán Lajos újságíró, műfordító. Sepsiszentgyörgyön és Székelykeresztúron (1940) járt középiskolába, magyar–francia szakot végzett (1945). Újságíróként dolgozott a Világosságnál (1947–52), majd az az Előre (1952–65) és az Igazság (1965–84) szerkesztője. Románból fordított (Eusebiu Camilar: A mag kicsírázik – 1952; Francisc Munteanu: A Maros menti város – 1956). Regénye: Kitérő (1959).

23 – 95 éve született Székelyszenterzsébeten Kiss Ernő matematikai szakíró, aki a számelmélettel és a matematikai módszertannak foglalkozott, hazai lapokban közölt tanulmányokat. Zilahon, Marosvásárhelyen, Szászrégenben tanított, a vásárhelyi főiskola tanársegéde, majd 1950-től a kolozsvári egyetem előadótanára volt. 1990. január 30-án halt meg a kincses városban.

29 – 70 éve, 1939-ben született Gyárfás L. Miklós karikaturista, humorista Székelyudvarhelyen. Az udvarhelyi középiskolai évek után Kolozsváron jogot és közgazdaságot tanult, Marosvásárhelyen közgazdászként dolgozott. A hetvenes évek közepétől közölték karikatúráit a lapok, kiállításokon is szerepeltek munkái.

30 – 150 éve, 1859-ben született Kisbaconban Benedek Elek.

P. Buzogány Árpád
Fejlesztő: Maxweb