Népi kultúra

A gyergyószentmiklósi Madaraskapuról

 

    Az 1885-ben készül Madaras-kaput – mint műemléket – a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum őrzi. Elnevezése az egykori tulajdonos, gyergyószentmiklósi Madaras Sándor nevét takarja, erről a kiskapu fölé vésett felirat is árulkodik: "Isten segedelméből építette Madaras Sándor és neje György Borbála". Két zábén további feliratok olvashatók, az egyik a zetelaki mester nevét rejti ("Készítette zetelaki Máté Imre"), a másik a kapun belépőt köszönti ("Áldás a bejövőknek, békesség az elmenőknek"). Úgy tudjuk, hogy Madaras Sándor maga is dolgozott kapuja elkészítésén.

    A kapu valódi kuriózum Gyergyó vidékén: ehhez hasonló, tölgyfából készült, udvarhelyszéki mintákkal faragott, festett székely kaput nemigen találunk. A tölgyfa és cserefa nem honos a medence erdőiben, a gyergyói ember kapuját, s ebből kifolyólag, mivel a fenyő köztudottan kevésbé alkalmas faragásos díszítésre, fűrészelt mintákat alkalmazott.

    Madaras Sándor különleges kapujára nem kizárólag a Gyergyószentmiklóson élők, hanem a szakemberek is felfigyeltek. A Tarisznyás Márton Múzeum fotóarchívuma őrzi a XX. század elején Vákár László által készített üvegnegatívot, amelyen a kiskapuban gyergyói székely viseletbe öltözött leányt is látunk. Vámszer Géza az 1960-as években, a vidéken tett kutatóútjai során többször is megörökítette a kaput. Tarisznyás Márton Gyergyó történeti néprajza című kötetében Gál Sándor felvétele látható. Azon rajta van a kapu mellett a Madaras-ház utcai homlokzata is. A fényképeken az is megfigyelhető, hogy a fenyőfából készült nyíló részeket idővel kicserélték.

    A műemlékké nyilvánított kaput Madaras Sándor fia, ifj. Madaras Sándor 2001-ben adományozta a gyergyói múzeumnak, egy új (modern) kapu elkészítésének fejében. Az akkori igazgatónő, Lukács Mária, valamint munkatársai, Bajkó Sándor és Sándor Lehel Csaba, Demeter István székelykeresztúri restaurátor irányításával, szakszerűen állították fel a kaput, melynek állapota már szemmel láthatóan romlott, a feliratok nehezen kivehetők, a festésnek csupán nyomai maradtak, egyszóval restaurálásra szorul. Röviddel ezután a Rákóczi Ferenc (akkor még Kárpátok) utca 29. szám alól a Madaras-ház utca felőli része (csupán egy szoba) is a múzeum udvarára került, 2006-tól az intézmény keretei között működő Játszóháznak ad otthont.

Szőcs Levente
Fejlesztő: Maxweb