Közgyűjteményeink

Vitus Géza emlékház Szentegyházán

 

    Ha valaki benyit a szentegyházasfalusi plébánia udvarára, egy szépen felújított, fából épült, zsindellyel fedett, hagyományos havasalji lakóház képe fogadja. A négyosztatú ház pitvarában kifüggesztett tájékoztatóból megtudjuk, hogy Portik-Bakai Sándor helybeli plébános 2002 tavaszán kapta az ajánlatot, miszerint a Szentegyházasfaluban született, de innen elszármazott Vitus Géza erdőmérnök és felesége, Kelemen Emerencia – akik 20 évig Sopronban, majd később az ausztriai Kismartonban (Eisenstadtban) éltek – hagyatékából a plébánia udvarára épüljön emlékház. Erre a célra a Kárpátok utca 7.szám alatti ház lett kiszemelve, nem véletlenül. Bár a ház nem Vitus Géza szülőháza (azt időközben lebontották), mégis méltán nevezhetjük második otthonának, hiszen itt, a bátyja, Nyisztor Áron és annak felesége, Katalin otthonában töltötte vakációit, segédkezve a mezei munkákban.

    A kőalapra rakott, tornácos, boronafalas, tapasztott és kékre meszelt szentegyházasfalvi lakóház mestergerendájának felirata (ISTEN SEGEDELMÉBŐL ÉPÜLT EZ A HÁZ LŐRINCZ ÁRON ÉS NEJE LŐRINCZ KRISZTINA ÁLTAL 1910 JÚN. 9- ÉN. […]) szerint az épület egy év híján 100 éves, ugyanis 1910-ben épült. A ház 2004 májusában került a plébánia telkére. Azóta a településen megszálló vagy  átutazó turisták, az alkalmi látogatók egyre többször keresik fel. Néha a tanítók, tanárok is meglátogatják diákjaikkal.

    A ház szobái egyszerű bútorokkal vannak berendezve, amelyeket György Mihály falusi asztalosmester az 1920-as években készített. De látható itt régi női székelyruha, kézimunka, szerszámok és más használati tárgyak. A padlástér ugyancsak régi bútorokkal van berendezve, illetve az egykori hagyományos havasalji gazdálkodás szerszámkészletével. Egyszóval: a szentegyházi római katolikus egyházközség tulajdonában lévő gyűjtemény és Vitus Géza emlékház a kulturális turizmus olyan "darabja", amelyet érdemes megtekinteni.

    Vitus Géza

  1920. július 12-én született Szentegyházasfaluban. Elemi iskoláit is itt végezte. 13 éves korában jelentkezett a székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnáziumba, ahol 1941-ig tanult. Gyerekkori álma volt, hogy történelemtanár legyen, de keresztapja tanácsára végül is az erdőmérnöki főiskola mellett döntött. Sopronban, a rangos Erdészmérnöki Egyetemen fejezte be tanulmányait 1945-ben. Először a soproni Erdőhivatalnál dolgozott. 1949-től, miután végleg úgy döntött,hogy nem jön vissza az időközben újra "román földdé" lett Erdélybe, Kapuváron dolgozott erdőművelési előadóként. 1953-ban újra Sopronban kapott beosztást. 1964 őszén az ausztriai Burgenlandba költözött, ahol Lászl István kismartoni püspök alkalmazta mezőgazdasági és erdőgazdálkodási igazgatóként. Feltérképezte az egyházmegye birtokait, szakszerű üzemterveket készített. A kiváló szakértelemmel rendelkező erdőmérnököt 1985-ben II. János Pál pápa felvette a Szent Szilveszter lovagrendbe. Vitus 1997-ben vonult nyugdíjba. 2001. március 11-én hunyt el (felesége halálát követően másfél hónapra). A kismartoni temetőben helyezték örök  nyugalomra.

    (Köszönet Portik-Bakai Sándor plébánsúrnak, hogy a szükséges adatokat a rendelkezésünkre bocsátotta.)

    

Mihály János
Fejlesztő: Maxweb