Évfordulóink

Udvarhelyszéki helyismereti évfordulók 2009. január–április

 

  Január

    1 – 85 éve, 1924-ben született Kissolymosban Lőrinczi Ferenc növénytani szakíró. 1943-ban végzett az Orbán Balázs nevét viselő keresztúri unitárius gimnáziumban, Kolozsváron természetrajz-biológia szakos képesítést szerzett, egy évtizeden át az egyetemen dolgozott, majd 1974-ig a kolozsvári Botanikus Kert tudományos kutatója, később főbotanikusa. Egyetemi jegyzeteket írt, közlései szaklapokban jelentek meg.

    10 – 70 éve, 1939-ben született Székelykeresztúron Ipó László geológus, Ipó László festő fia. Szülővárosában járt középiskolába, Kolozsváron végzett egyetemet, 1968–72 között az udvarhelyi múzeumban dolgozott, Bányai János meghívására. Főként ásványvizekről, sósfürdőkről, gyógylápokról és gyógyhatású iszapokról közölt dolgozatokat.

    20 – 85 éve halt meg Sepsiszentgyörgyön Kelemenné Zathureczky Berta író, zeneszerző. Homoródszentmártonban született 1855. február 1-jén. Népszerűek voltak megzenésített költeményei. Több regény szerzője.

    22 – 110 éve, 1899-ben született Székelyudvarhelyen Dobai István költő. Szülővárosában, illetve a keresztúri és kolozsvári tanítóképzőben tanult, unitárius teológiát végzett. Részt vett a Tizenegyek irodalmi szervezkedéseiben, meséket és verseket közölt a Cimbora gyermeklapban. Vargyasi lelkészként halt meg 1938. szept. 4-én.

    24 – 80 éve született Máramarosszigeten Maszelka János festő. Székelyudvarhelyen járt középiskolába, a kolozsvári főiskola elvégzése (1955) után a székely anyavárosban kezdte pályáját pedagógusként. 1962–89 között a Művelődési Ház szakirányítója, az udvarhelyi képtár alapítója, gyarapítója volt, és szervezője a homoródszentmártoni alkotótábornak. Tájképeiből, portréiból szervezett kiállításaival rendszeresen jelen volt a képzőművészeti életben. 2003. december 20-án halt meg Székelyudvarhelyen.

    28 – 65 éve született Székelyudvarhelyen László-Bakk Anikó zenetanár, zenei író, rádiós szerkesztő, Bakk Elek és Sára orvosok gyereke, László F. Csaba felesége. Ő állította össze az Erdő mélyén, esti csendben (1974), Egyedem-begyedem (1981), Zenebona palota (1988) című köteteket a gyermekeknek.

  Február

    2 – 80 éve született Marosvásárhelyen Kulcsár Béla szobrász és festőművész. 1975-ben megnyerte az 1848-as székely nemzetgyűlés helyén, Agyagfalván felállítandó emlékmű elkészítésére hirdetett országos pályázatot. A kivitelezés közben, 1976. június 18-án szívroham következtében meghalt szülővárosában, a munkát Hunyadi László és Kiss Levente szobrászok készítették el.

    6 – 90 éve, 1919-ben született Kolozsváron Márkos András szobrász. 1944–50 között Székelykeresztúron volt rajztanár, ahol diákjaival megalakította a Kriza János Népi Kollégiumot. Néprajzi, népművészeti és népzenei gyűjtést végzett, Homoródalmási szállások c. írását – rajzokkal illusztrálva – az Ethographia közölte (1958/3). Petőfi- mellszobra a keresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola előtt látható, bronz Petőfiszobrát 1973. jan. 21-én avatták fel Keresztúr főterén. Az egész alakos szobrot sokan a legjobb Petőfi-szobornak tartják. 1972. máj. 18-án halt meg Kolozsváron.

    7 – 80 éve, 1929-ben született Lövétén Török László újságíró, szerkesztő. Az egykori Előre munkatársa, a marosvásárhelyi Művészet szerkesztője, a filmrovat vezetője volt, írásait több lap közölte. Önálló kötetei: Látvány és valóság (Filmesztétikai tanulmányok, Buk., 1974), Emberek vagyunk (Aforizmák, Buk., 1979), Tűnődő értelem. Aforizmák (Déva, 1997).

    11 – 65 éve született Szászrégenben Wellmann József költő, szerkesztő, műfordító. Éltető Józsefként ismeretes a neve az irodalomban. Székelyudvarhelyen járt középiskolába, Kolozsváron nyelvszakot végzett. 1977-től a marosvásárhelyi bábszínház dramaturgja volt, bábjátékait ott mutatták be. Önálló kötetben versei (Ismeretlen beszéd, Buk., 1969) és regénye (Történet egy fehér lóról. Kisregény, Buk., 1979 és Bp., 1989) jelent meg, illetve román versfordításokat közölt.

    14 – 95 éve született Udvarhelyen Dragomán Pál földrajzi szakíró. Szülővárosában, majd a kolozsvári egyetemen tanult, földrajztanárként dolgozott egy évtizedig, 1949-től a marosvásárhelyi megyei múzeumot igazgatta.

    15 – 75 évvel ezelőtt, 1934-ben született Bukarestben Szécsi András festő. A székelykeresztúri tanítóképzőben 1953-ban szerzett képesítést, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskoláról eltávolították. Marosvásárhelyen halt meg 1991. október 20-án. Székelykeresztúron nyugszik, utcát készülnek elnevezni róla.

   Március

     3 – 65 éve született Vofkori László tanár Székelyudvarhelyen (megh. 2008). 1966-ban a kolozsvári egyetemen földrajz szakot végzett, Ülkében, majd Udvarhelyen a Petru Groza Líceumban és a tanítóképzőben, és a tanítóképző főiskolán tanított. 1980-ban doktorált. A csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára volt. Kutatási területe népesség- és településföldrajz. Önálló munkáiból kiemeljük: Erdély társadalom- és gazdaságföldrajza (Nyíregyháza, 1994), A földrajz tudományok rendszertana, Utazások Székelyföldön (Csíkszereda, 2004).

    20 – fél évszázada, 1959-ben hunyt el Székelyudvarhelyen Orbán János közíró, helytörténész. 1879. december 26-án született Székelyudvarhelyen. Udvarhelyen és a gyulafehérvári r. kat. főgimnáziumban járt középiskolába, teológiát végzett, 1900-ban szentelték pappá. Vágásban volt plébános, Székelykeresztúron főesperes. Tevékeny volt a népnevelésben, közoktatásban és közéletben egyaránt. A Pásztortűz, Székely Közélet, Hírnök, Erdélyi Tudósító közölte írásait. Összegyűjtötte a keresztúri Petőfi-emlékeket, legendákat. Munkái: A lélek útján (Nyolc konferencia, Székelykeresztúr, 1923); Zúg a havas (regény, Déva, 1937); Székelykeresztúr története (Kv., 1943).

    24 – 65 éve született Korondon Tófalvi Zoltán tanár, író, újságíró, szerkesztő. Szovátán érettségizett 1962-ben, elvégezte a marosvásárhelyi tanárképző főiskolát (1965), majd a kolozsvári egyetemen történelem-filozófia szakos képesítést szerzett (1971). 1965–75 között szülő Évfordulóink falujában tanított, helyismereti gyűjtéssel foglalkozott, az iskolai múzeum képezte a mai falumúzeum alapját, illetve az újságírással való kapcsolatát is ennek a nyolc évnek köszönheti. 1972–85 között a marosvásárhelyirádió magyar nyelvű adásának munkatársa. A Hét és az Erdélyi Napló szerkesztője volt, 1994 után pediga Román Televízió magyar adásának munkatársa. Kutatja az 1956-os erdélyi eseményeket, illetve a vidék iskolatörténetét. Kötetei: Pogány fohászok faluja. Sóvidéki riportok (Buk., 1979), Korondi kerámia (Csíkszereda, 1981), Ha egy ember támad (Buk., 1989), A sóvidéki népi fazekasság (Marosvásárhely, 1996), A magyar ’56 (dokumentumok, elemzések, Bp., 1996), A gondviselő szem (Gyergyószentmiklós– Marosvásárhely, 1997), Északi változatok. Beszélgetések Skandináviában élő magyarokkal vagy Mélyinterjúk a Skandináviában élő nemzetközi hírnevű magyar értelmiségiekkel (Marosvásárhely, 2000), Élet a föld alatt (történelmi tanulmány, Nagyvárad, 2001), 1956 erdélyi mártírjai (I. A Szoboszlai csoport pere, II. Az érmihályfalvi csoport pere), társszerzővel: Gazda József – Tófalvi Zoltán: Kövek egy siratófalhoz. A Ceauşescu-diktatúra kivégzett, halálba kergetett erdélyi magyarjai (Stockholm, 1994).

  Április

    3 –85 éve született Székelydályában Lázár Tibor műszaki író. Székelyudvarhelyen járt középiskolába, Temesváron szerzett gépészmérnöki oklevelet, a villamos háztartási gépekről szóló két könyv társszerzője.

  3 – 65 éve született Farkas Árpád költő Siménfalván. Székelyudvarhelyen járt középiskolába, Kolozsváron végzett egyetemet, 1968-tól Sepsiszentgyörgyön él, író, szerkesztő. Vajnafalván tanított, majd a Megyei Tükör, később az Igaz Szó (1990-től Látó) szerkesztője, 1993-tól a Kovászna megyei napilap, a Háromszék főszerkesztője. Írásaiban a népi és modern egyaránt fellelhető, a nyolcvanas évek kedvelt költőjévé vált, Alagutak a hóban (1979) című verskötete széles körben ismert. A szülőföld és a népélet iránti elkötelezettsége sokak példaképévé tette. Kötetei: Másnapos ének (Buk., 1968), Jegenyekör. Versek (Kolozsvár, 1971), A befalazott szószék (1975), Alagutak a hóban. Versek (Buk., 1979), Asszonyidő. Publicisztikai írások (Buk., 1983), Cântec de fluier (Buc., 1988), A szivárgásban. Versek (Bp., 1991), Határátkelés (versek, Csíkszereda, 2004).

    6 – 45 éve született Szovátán Sánta Csaba szobrász. Székelyudvarhelyen, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában tanított, a Haáz Rezső Múzeumban kisplasztikai alkotásait mutatta be. Köztéri szobra a szovátai Polgármesteri Hivatal udvarán lévő bronz lányalak, a farkaslaki iskola udvarán álló Tamási-mellszobor. Szovátai műhelyében az utóbbi években számos köztéri szobor és kisplasztika készült, utoljára, februárban Csíkszeredában állított ki belőlük.

    7 – 120 éve, 1889-ben született Berecken Khell István műfordító és irodalomtörténész. 1919–1948 között, nyugdíjazásáig az udvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban tanított. Magyar–német szakot végzett, román, német fordításai jelentek meg, versei a hagyományos népi vonalhoz tartoznak. Románra fordította és közölte a Convorbiri Literari-ban 1939-ben Mikes Kelemen 15 levelét. Péter Attila írt monográfiát róla (In memoriam Khell István, Szudv., 1999). 1972. április 30-án halt meg Udvarhelyen.

    8 – 35 éve hunyt el Botár Béla költő. Székelyudvarhelyen született 1915. augusztus 29-én, városában tanult, tisztviselőként dolgozott. A Székely Közélet, Brassói Lapok, Ellenzék, Keleti Újság, Székelység, Pásztortűz, Erdélyi Helikon közölte verseit. Kötete Jobb a kőnek címen jelent meg 1945-ben Székelyudvarhelyen. A népiesség és a szimbolizmus egyaránt hatással volt lírájára. 1946-től Budapesten élt, folyóiratokban, napilapokban közölt, román fordításokat is.

    13 – 110 éve, 1899-ben született Felsőboldogfalván Bakk Elek orvosi szakíró, aki tervet dolgozott ki Udvarhely fürdővárossá alakítására. A múlt század harmincas éveiben a bukaresti magyar, majd az udvarhelyi művelődési élet támogatója volt a negyvenes évektől, neves szerzőket látva vendégül. Udvarhelyen hunyt el 1972. január 21-én.   

    16 – 65 éve született Marosvásárhelyen Oláh István költő, újságíró. A Babeş– Bolyai Egyetemen s a iaşi-i Al. I. Cuza Egyetemen történelem szakos tanári diplomát szerzett, 1964–67 között tanított, 1968-tól Csíkszeredában élt, a Hargita napilap szerkesztője, újságírója volt, majd Székelyudvarhelyre telepedett családjával, 1985-től az Előre, 1989-től a Romániai Magyar Szó újságírójaként dolgozott, jelenleg az Udvarhelyi Híradó munkatársa. A marosvásárhelyi Írói Egyesület díját kétszer (1977, 1985), 1992-ben, 1993-ban és 1994-ben az MTI-Press díját, illetve a Széchenyi-társaság díját (1991) kapta meg, tárcanovelláit ugyancsak díjazták. Verskötetei: Álom a csodalúdról (1971), Gazdátlan tenger (1974), Kőkert (1977), Az alakítás avagy a kísérleti költészet esélyei (Oratórium, 1978), Sötétkamra (1980), A második északon (1983); Üvegharangjáték Csíkban (Bp., 1992), A virágmindenség fényképe. Versek (Csíkszereda, 1999). Prózakötete Zsebregény címmel jelent meg 2006-ban.

    20 – 135 éve született Tarcsafalván Ürmösi Károly unitárius lelkész-esperes, író (meghalt Kolozsváron, 1953. febr. 6-án).

    23 – 80 éve született HomoródkarácsonyfalvánMáthé Balázs műszaki író. Középiskolai tanulmányait Székelykeresztúron kezdte. Moszkvában doktorált. A Craiova-i Electroputere üzem tervezőmérnöke, 1968-től a bukaresti villamosenergia- ipari kutatóintézet főkutatója volt. Villamos berendezésekkel kapcsolatos számos tanulmányát több nyelven közölték a szaklapok, több szakkiadvány társszerzője.

    24 – 100 éve, 1909-ben született Székelyudvarhelyen László Béla tanár, író, szerkesztő. Szülővárosában járt középiskolába. 1939-ben a bukovinai, leégett Józseffalváról közölt riportjaival indította el az országos segélyezési akciót. Az Ellenzék, a Magyar Távirati Iroda (1940–44) szerkesztője, munkatársa, a rendszerváltás után az Igazság, a Művelődés, 1957–72 között a Korunk szerkesztőségi titkára volt, közben több lap munkatársa.

    29 – 80 éve született Székelykeresztúron Kiss Ervin orvosi szakíró, grafikus. Marosvásárhelyen szerzett orvosi diplomát, szakcikkeket közölt, egyetemi jegyzetek társszerzője. Grafikáit a lapok is közölték.


 

P. Buzogány Árpád
Fejlesztő: Maxweb