Életutak

Emléktúra a két Homoród mentén

 

    Mihály János, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont történész munkatársa 2009 folyamán (május–július hónapokban) gyalogos emléktúrát tervez a két Homoród mentén Jánosfalvi Sándor István unitárius lelkész, szónok emlékére, halálának 130. évfordulója alkalmából. Az emléktúra nemcsak főhajtás az elsősorban helytörténetíróként ismert Jánosfalvi munkássága előtt, hanem egyúttal olyan adatgyűjtési lehetőség is, amely kiterjed a kistérség mindazon értékeire, amelyek a jövőben a kulturális turizmus részét képezhetnék.

    A két Homoród mente Hargita megye délnyugati részén, a régi Udvarhelyszék területén fekvő kistáj. Közigazgatásilag jelenleg felöleli Szentegyháza várost, Kápolnásfalu, Lövéte, Homoródalmás, Homoródszentmárton és Oklánd községeket. Vízrajzilag az egykori Udvarhelyszék területéről ide tartoznak még Ége és Székelydálya falvak is, valamint a közigazgatásilag jelenleg Brassó megyéhez tartozó Homoródjánosfalva. A néprajzi és művelődési hagyományokban gazdag, "de sok másban szegényebb" kistáj korai leírását megtaláljuk Jánosfalvi legismertebb, 1839 és 1858 között keletkezett munkájában (Székelyhoni utazás a két Homoród mellett), amelynek adatait Orbán Balázs is beépítette a Székelyföldről írt munkájába.

    A négy útvonalra tervezett emléktúra a következő településeket érinti majd: Lókod – Bágy – Ége – Székelydálya – Városfalva – Homoródszentpéter – Homoródszentpál – Recsenyéd, azt követően pedig: Recsenyéd – Homoródszentmárton – Abásfalva – Homoródkeményfalva – Homoródremete – Gyepes – Kénos, majd Homoródfürdő – Kápolnásfalu – Hargita – Szentegyháza – Lövéte – Kiruly, végül pedig Vargyas völgye – Homoródalmás – Karácsonyfalva – Oklánd – Homoródújfalu – Homoródjánosfalva.

    Mihály János "gyaloglatának" elsődleges célja nem csupán a múltba tekintés, a művészettörténeti, építészeti emlékek (tájházak, középületek, udvarházak, templomerődök stb.), néprajzi értékek rögzítése, hanem a gazdasági szempontból hátrányos helyzetű kistáj turisztikai lehetőségeinek, erőforrásainak a felmérése is. Éppen ezért az adatgyűjtés a jelenkori kulturális, művészeti programokra, egyházivallási rendezvényekre (pl. búcsúk) és a természeti értékekre is kiterjed. Mindazokra, amelyek a jövőben a kulturális turizmus részét képezhetnék, esetleg turisztikai célú hasznosításuk előrelendíthetné a kistáj fejlődését. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha az említett rendezvények, törekvések országos vagy határokon túli ismeretséget, elismertséget szereznek a vidéknek. Ezt szolgálná a gyalogtúra alkalmával készített felvételekből létrejövő vándorkiállítás, valamint az a tervezett kiadvány, amely a kistérség kulturális, szellemi, történelmi és épített örökségének leírását tartalmazná majd. Mindezekkel talán sikerül hozzájárulni ahhoz, hogy a jó közlekedési utaktól, a piacgazdaság fő erővonalaitól távol lévő kistáj kimozduljon abból a "gazdasági árnyékból", amelyben most van.

P. Buzogány Árpád
Fejlesztő: Maxweb