Jelzések, emlékek, vélemények

Dokumentum. Film az almási csőszökről

A székelyudvarhelyi Transikon egyesület alkotóműhelyében új dokumentumfilm készült, a 2008-as homoródalmási szüreti bálról és előkészületeiről. A nyár végén Fecső Zoltán szerkesztő és Jakab Ervin operatőr több alkalommal forgatott Almáson, majd Simó Csaba vágó – aki operatőrként is besegített a mozgalmasabb forgatási napokon – a szerkesztővel együtt munkához látott: készült a film…

Amikor Fecső Zoltánt arról kérdeztem, miért szüreti bál és miért Almás (korábbi filmje, a Nők a hinta körül, ami magyar és román tévéadók műsorán is szerepelt, Vargyas-völgyi téma), a legkézenfekvőbb válasz hangzott el: apai nagyszülei odavalók, ő maga is részt vett a településen és környékén önkéntesként környezetvédelmi programokban, és mikor 2007-ben a csőszök színpompás felvonulását látta, megszületett a döntés. Érdekelte, ezek a fiatalok hogyan jutnak el annak a tudásnak a birtokába, amit bemutatnak nyilvánosan, hiszen azt már nem genetikailag öröklik. Klasszikus fejlődéstörténet, ami azzal zárul, hogy a fiatalok számot adnak tudásukról a nagyobb közösségnek – jellemezte témáját a szerkesztő.

Még nyáron kereste meg a csőszöket, ugyanis Almáson is korosztályonként szervezik a bált, ez az esemény még jobban összekovácsolja a közösségüket. Hamarosan kiderült, legtöbbjüknek új ismeretet jelent szüreti bálra készülni, sokan először ültek lovon (lányok is). Július végétől, az első próbától dokumentálták az eseményeket.

– Örömteli élmény volt velük együtt dolgozni, elfogadtak minket, és ráéreztek, mit jelent ilyen filmet készíteni, vagyis, hogy önmagukra figyeljenek, ne ránk – mondta Zoltán. Szaknyelven szituációs dokumentumfilm, ami készült: csak élő helyzeteket filmeztek, azért volt szükség minél több időt velük tölteni, mert mindenhol ott kellett lennie a kamerának, ahol érdemleges dolgok történtek. És történetekben nem lesz hiány, hisz a másfél hónapos forgatási idő alatt számos érdekes helyzetet örökített meg a kamera. Almáson az is egyedülálló, hogy a csőszök disznót vesznek és vágnak, a bálkor meg annak előestéjén a többi szervezőt, szüleiket és a zenészeket is vendégül látják.

A filmkészítést eddig az udvarhelyi Termolang Kft. és a Szülőföld Alap támogatta, az első bemutatót természetszerűen Almáson tervezték. Hogyan készül a dokumentumfilm? Nagy vonalakban: a terep, téma kiválasztása után információgyűjtés következett (a helyi viszonyok ismerete különösen fontos), majd a forgatások, azt követően az anyag többszöri átnézése, jegyzetek készítése után kerül sor a kiválasztott részek vágására, összeillesztésére, mindez több mint egy hónapba került a munkatársak napi elfoglaltsága mellett. Mivel a Transikon tagjai mind érintettek dokumentumfilmek készítésében, egymás segítségére vannak észrevételeikkel is.

A szüreti bálról szóló film csak az egyik a filmes műhely idei terméséből. Jakab Ervin Erdély Bálint Előd fotósról készít mozgóképes portrét, Simó Csabát nagyszülejéről készülő film foglalkoztatja, Bálint Arthurt pedig az egykor virágzó Balánbánya mai gondjai, ehhez a filmhez már évek óta készít képeket a legismertebb székelyudvarhelyi filmes alkotó. Bálint Ibolya most más-más élethelyzetben élő emberekről forgat (a helyszín Udvarhely), akiket apróhirdetések fűznek össze.

Bár eddig is több díjat hoztak az előző években befejezett filmek, és a hazai meg magyarországi tévéadók is sugározták, a múlt évben elkezdett, Vándormozi program keretében udvarhelyszéki településeken vetítették ezeket az alkotásokat az elmúlt hónapokban, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközponttal közös szervezésben, most meg a folytatást tervezik.

A homoródalmási dokumentumfilm folytatja a sort, ami az alkotóműhelyt egyre ismertebbé teszi, a 2008-as Film.dok fesztiválon Bálint Arthur a fődíjat (Poros öltöny), Bálint Ibolya a közönségdíjat hozta el (Asszonyélet). Fecső Zoltán készülő filmje pedig már témája miatt figyelmet érdemel.

P. Buzogány Árpád
Fejlesztő: Maxweb