Forrásközelben

Marosszéki márkodi Siklódi György lovashadnagy végrendelete


  2008 tavaszán Szente B. Levente keresztúri lakos Balázsi Dénes segítségével egy közel 300 lapból álló iratcsomót juttatott el a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközponthoz. A sárgult „Dosar” fedőlapján két cím is olvasható. Az elsőt ceruzával írták, ez így szól: „Emlékiratok. Perújítás.” A második, a hosszabb cím fekete tintával van írva. Ez már több mindent elárul az iratcsomó tartalmáról: „Dr. Gönczy Gábor ügyvéd Odorheiu, Id. Siklódy István nyug. ipariskolai tanár Beclean jud. Odorheiu.” A fedőlap belső oldalára írt feljegyzés szerint az iratok 2000. március 6-án kerültek Szente B. Levente tulajdonába Siménfalváról. A faluból értesítették, hogy „levelek, papírok, könyvek” vannak a Fehér-Nyikó partján lévő „szeméttelepen”. Szente úr rögtön kiszállt a helyszínre. Az iratok nagy része jégbe volt fagyva, félig a patakban, félig a parton. Tüzet gyújtott, kiolvasztotta, aztán megszárította...

Az iratok eredetéről nem sokat sikerült kiderítenie, ugyanis a helyiek azt hitték, hogy egy ellenőrrel van dolguk, aki az illegális szeméttárolás ügye miatt érkezett a faluba. Annyit azonban megtudott, hogy azok a Füzes utca egyik lakóházából származnak, ahol korábban egy öregasszony, a Siklódi család egyik tagja lakott. Elhunyta után kerültek az iratok a „szeméttelepre”. Vagy a házat eladó udvarhelyi örökösök, vagy az új tulajdonosok hordták ki a patakmartra…

Az iratok átnézése után kiderült, hogy azok egykori tulajdonosa a gyergyóditrói születésű Siklódy István, a brassói Magyar Királyi Állami Ipariskola nyugalmazott tanára volt.

Az iratok közt számos, a Siklódi családra vonatkozó XV–XIX. századi adattal, jegyzettel, oklevélmásolattal, kivonattal találkozunk. Többek közt ott találjuk a marosszéki „NS. Márkodi Siklódy György lovas hadnagy” 1620. március 21-én kelt magyar nyelvű végrendeletét (Dr. Bevilaqua Béla másolatában). Egy kivonatos másolatot arról a latin nyelvű adománylevélről (1655. június 28-án kelt Ploieşti városában), amelyben II. Rákóczi György fejedelem a gyergyóditrói Siklódi Balázst, Siklódi Pétert, Imrét és Siklódi Györgyöt, valamint Siklódi Jánost és más gyergyói lovaspuskásokat lófősít. Ugyancsak az iratcsomagban található az „1771. és 1781. Immunis Nemeseknek ítélt Márkodi Siklódi famíliabelieknek Genealogica Tabbellaja”, a ditrói Siklódiak azon névsora, akik az 1702. évi összeírásban szerepelnek stb.

A Siklódi család címere
Siklódy István rajza

  Az iratok közül Siklódi György végakaratát, „testamentomát” tesszük közzé az alábbiakban, nemcsak azért, mert magyar nyelven íródott, hanem azért is, mert a kedves olvasó képet nyerhet egy erdélyi fejedelemségbeli székely lovashadnagy díszes hadakozó szerszámairól.

 
Márkod, 1620. március 21.

Marosszéki márkodi nemes Siklódi György lovashadnagy ingóságait feleségére és gyermekeire testálja. Családja gyámjaként Ozdi Gergelyt nevezi meg.

 

Mẅ kendeoi Mihalÿ nemes szemelÿ, Georgÿ deák ugÿan kendeoj es Onodi Gergelÿ deak Berekereszturi Schola Mester mind Maroszekben lakok: Aggiuk emlékzetẅl eszt az mẅ levelẅnkeot az kiknek illik, hogÿ ez mostani 1620 esztendőben die 21 Martÿ hiuata mẅnkeot hazahoz, az Markodban Maroszekben lako nemes Sÿklodi Georgÿ louag hadnagÿ, es Mẅ eleottẅnk eleo Nÿelueuel teon Ilÿen testamentomot betegh agÿaban leuen tudni Illik:

En Sÿklodi Georgÿ noha testemben betegh uagÿok, de elmemben es eszemen leuen, teszek Ilÿen testamentomat kegyelmetek eleott, hogÿ vagÿon ennekem egÿ Aranÿas ezẅsteos hegÿes teoreom, ismet vagÿon egÿ Aranÿas ezẅsteos zablÿam, ismet vagÿon egÿ aranÿas ezẅsteos kantar fekem, amelÿ be borituan vagÿon Aranÿal ezẅstel: vagÿon egÿ sisakom, vagÿon egÿ panczelom, vagÿon egÿ louam fekesteol nÿergesteol: Ismet vagÿon egÿ felseo galleros hosszu Vÿu faÿlongis Mentem

mind ezeket az megh Irtakat ha az Isten engemet ez uilagbol el veszen, testamentom szerent hagÿom az en aruaimnak ket ezẅst poharral eggüott

Az mi egÿeb labas marhaim vadnak, es egÿeb Ingo bingo allatok, mind azokat hagÿom az en felesegemnek az Aruakkal eggüott, mert en azokat mind eggüot kerestem az en felesegemmel, azokbol ha kelletik tarczia taplalya az en szegenÿ arauaimat es ẅ magatis Azert hagÿok mindeneket az ẅ kezeben hogÿ mind ẅ magat s mind az Aruakat tarczia, s uiselÿen gondot raiok. Ismet Zabedi Kẅs Balas Ados ennekem tizen ket forintal, azt az en Jo akaro Vramnak s Atiamfianak Igÿ hagiom Ozdi Gergelinek, hogÿ az en hazam nepenek, felesegemnek, gÿermekeimnek, ha valaki ükeot haborgatna mindenek ellen legÿen otalommal mellettek. es ha mi eggieb mason vagÿon hogÿ nem mint az en Atiamfiai kezekben hadnám hogÿ nalok allana migh az Aruaknak kelletnek, job lenne, hogÿ Vasarhelÿt uagÿ egyebẅt egÿ jambor keresztien baratunknal lennenek: mert Sÿklodi Ferentz noha Atiamfia, egÿ Apank uolt es egÿ Anÿank, de mint egÿ ellensegem ugÿ volt miteol fogua haza szallottam, mind ellenkezet en velem, ram teort, Azert en az eö kezebe sem bizok semmit, sem aruaimot eö rea sem bizom, hanem felesegem uiselÿe gongÿat mindennek. Melÿ testamentom tetelet Sÿklodi Georginek megh halgatuán, az melÿeket Mẅ es megh Irattunk az Mẅ hitünk szerent, es peczÿetünkel megh ereositettük, az felÿül meg Irt esztendeoben es napon Markodban Marosszekben.

Mihály János
Fejlesztő: Maxweb