Forrásközelben

Udvarhelyi drágaság

Kerek 200 esztendővel ezelőtti székelyudvarhelyi piaci árakba nyújt betekintést Szigethy Gyula Mihály székelyudvarhelyi református kollégiumi tanár egyik feljegyzésében, oly módon, hogy statisztikai előképzettségéről1 is tanúbizonyságot tesz, midőn egy évtizednyi távlatban azonos termékkategóriákat (alapvető élelmiszerek, állatok, ruházkodási cikkek, munkabér) hasonlít össze használható módon. Közben az ármódosulás elemzésénél gazdasági – és máshelyt2 is élénken jelentkező – társadalmi vonatkozású észrevételeinek is teret enged. Nemcsak rögzíti az árakat, de magyarázza is változásuk okait. Különös fontossággal bír számunkra az Udvarhely református kollégiumában dívó „ekszpo”3 fenntartásában szerepet vállalók bérezésének tisztázása az érintett korszakban.

 

Szekérről fát áruló székely
Vasárnapi Újság, 1869


  „Az 1808-beli nagy drágaság példája4

 

Udvarhellyre jöttem professornak 1797-ben. – Akkor az húsnak  fontya5 két kreutzár6, – tizenkét tojás egy garason – egy szekér fa 12 garas7 – a tiszta búza vékája 16 vagy 18 garas – a köz8 12 garas, a török búza 12 garas, a gyapotnak fontya 12 garas – a legdrágább posztónak singje9 négy, öt forint – egy pár tsizma négy, öt márjás10 – a veress fejtőnek11 fontya másfél forint – egy jó ló ötven, hatvan forint, – egy pár ökör 80 vagy 100 forint – egy kövér sertés 12 forint, egy ketske 3 vagy 4 márjás – a mester ember munkája legfejjebb napjában 8 garas – a gazdasszonyi expositios12 fizetés esztendőre 8 forint, sat. – De hogy a frantzia háború13 békövetkezék – a banko tzédulák14 béjövének – az arany s ezüst pénz változtatás15, lotteria16, bészedés s más utakon kitakarodék, öt forintos aranyért 13 forintot, egy tallérért17 öt forintot, s egy frankosért egy forintot adának – mássában18, rúdba19 az értz kihordaték – olly drágaság jöve bé, hogy lassanként hágva már 1808-ban a marhahúsnak fontya 10 vagy 12 x-ra20 hága, a sertés hús 14-re, egy tsirke 15 x-ra, egy lúd egy forintra, egy pujka két forintra – egy fejős ketske 12 forintra, egy berbéts 25 forintra, – egy pár marha, szarvasmarha 3 és 4 száz forintra, lehetett látni 3 v[agy] 4 ezer forintos ménlovat. – Egy szekér fa 3 forint, a tiszta búza vékája 3 Rhfor.21 8 garas – a köz három magyar forint – a törökbúza is úgy – a gyapotnak fontya 4 v[agy] öt Rhfor. A drágább posztónak singje 30 v[agy] 40 forint – egy pár tsizma 10 v[agy] 12 forint. A veress fejtőnek fontya 24 forint – egy kövér sertés 40 v[agy] 50 forint –  a mester embernek napjában másfél német forint22 – egy szál deszkát felszegeztek öt garasért – az expositios gazdasszonynak fizettek 25 v[agy] 30 forintot, sat. – ennek a nagy drágaságnak jó következésik ezek voltak, hogy sokaknak szemek nyilt fel – sok ujj kereskedők váltak – a bánkókat jószágokba verték, régi adósságaikat is fizették, jószagaikat zálogból kivették, kereskedők meggazdagodtak, a papoknak kiknek naturálékkal23 fizettek jól volt dolgok, a marhatartó gazdáknak es jó volt.

Roszsz következési ezek, hogy a szűkölkődők száma nevekedett, a tolvajok szaporodtak, az hamis bankók sokasodtak.”

1 Szigeti Gyula Mihály (Marosvásárhely, 1759 – Székelyudvarhely, 1837. márc. 3.) Marosvásárhelyen, 1786-tól a marburgi, a göttingeni, majd a bécsi egyetemen tanult.

2 Forrásközlés (Az 1784-es parasztfelkelés székelyföldi dokumentumaiból). In: Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. II. Székelyudvarhely, 2002. 205.

3 ekszpo = expositio („expo”) = a székelyudvarhelyi református kollégium megbízásából a szegény sorsú tanulók segítésére 1770–1896/97 között létrehozott együttétkezési rendszer, melyben a szegény diákok – társaiknak tett szolgálataikért (ételbehozás, vízhozás, sepregetés stb.) – élelemmel való ellátását s közvetett taníttatását oldották meg.

4 Szigeti Gyula Mihály jegyzetei. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára. Ltsz. 5332. 118v–119r.

5 fonty = font = magyar (ún. bécsi font) = 0,5606 kg

6 kreutzár = kreuzer (n.) = krajcár (pénznem)

7 garas = 3 krajcár

8 köz = teljes kiőrlésű barna vagy félbarna liszt

9 sing = magyar rőf (hosszmérték) = 62,2 cm

10 márjás = máriás = Szűz Mária képével díszített ezüstpénz = 17–20 krajcár

11 veres fejtő = színes (festett) fonal

12 Itt azon udvarhelyi gazdaasszonyokról van szó, akik részt vettek az együttétkezési rendszer folyamatában.

13 A napóleoni háborúkról van szó.

14 1796-tól a napóleoni háborúk hatalmas hadikiadásai ellensúlyozására – gyakran titokban – kibocsátott, inflációhoz vezető fedezetlen bankjegyekről van szó.

15 az arany- és ezüstpénzek átváltása során keletkező különbségek

16 lotteria = sorsjáték

17 tallér = 1,5 ezüst forint = 2,5 váltó forint = 90 ezüst krajcár = 150 váltó krajcár

18 mássába = mázsában = régi értelmezés szerint 100 font = 56 kg

19 rúd = nemesfémrúd

20 x-r = krajcár rövidítése

21 Rhfor = r[h]énes (rajnai) forint rövidítése (1 rénes forint = 60 krajcár = 1 forint 1867-ig)

22 német forint = rajnai forint

23 naturálék = természetbeni járadék

Róth András Lajos
Fejlesztő: Maxweb