Forrásközelben

"Külömbféle szavak lajstroma"

Külömbféle szavak lajstroma

1. Magyar szókönyv pótlék. Olyan szavak ezek, melyek a legteljesebb szabályos magyar Szótárakban sincsenek meg, de a magyar, kivált székely köznép száján mindennapi használatban vannak.

 
Maga a szó – Ennek jelentése vagy értelme

A.

Áncsorogni – Azaz ide s tova cél nélkül állani, járni.

Ánkálni – Mélázva, tétova járni, bámulva állni.

Ajongani – Szégyellve akarni megnyerni valamit.

 

B.

Belezna – A szövés alatti leszakadt fonal ürege vagy csorbája.

Belétőked – Valakibe belé kötölőzik vagy belébonyolodik.

Belékutul – Belényúlogat tilalmason vagy tisztátalanul.

Béseg v. Péseg – A vér stb. ingerlőleg forradoz, zsibbadoz.

Bojász v. Bakrász – Bódorog, ide s tova tévedez, mint a bak.

Bódorog – Ugyan az.

Bozlány – Borzas, bokros, tövises erdőújulás.

Buditska – Kalitka v. galicka (datki szó).

Bece, kényes bece – Delicatus.

Bóka, kicsi bóka – Kicsi malac.

 

C. Cs.

Csecskó – Gúny nevezet.

Csecskős – Apró veresstráfos v. vonalas fehér törökbúza szem.

Csepcsel (le) – Lelocsol a víznek tenyérrel ütésével.

Cirmolni – Szidni kisebbítőleg, néha ok nélkül.

Cuna – Kisleánykák, szűz leányok pinája.

Condollott – Elrongyollott.

Csemcsegni – Mikor ember v. disznó eszik, ily hangot ád.

Cihogni – Azaz kacagni össze a többivel lassancskán.

Csőcselék – Hitvány, aljas. Családi apró tagok, gyermekek.

Csükészni – Tallózni a beszedett termés helyén.

Celebula – Mindenféle, elegyes portéka.

Csürök – Mészkatlan begyújtó szája.

Csármál – Lármáz, mint a madarak.

 

D.

Dévaj – Kicsapongó, gonoszkodó ember.

Derendocia – Nagy lármával, dörgetéssel járó szekerezés.

Ducifaros – Nagy, kiálló gömbölyded farú személy.

Duvasztani v. uvasztani – Fűzfa héját stb. épen lehúzni, vagy bőrt is.

Durga – Csepűvászon lepedő, búza stb. szárasztó.

Dáridó – Vendégségi táncos, lármás mulatság.

 

E.

Elvederedett – Elhányódott, eltaszigáltatott.

Elkámpicsorodik – Elkeseredik, száját nyomorékul vonván el.

Ergöje – Féleszű, helytelen magaviseletű.

Elernyedni – Mikor valamely épület stb. széjjel kezd menni.

Egercsélni – Azaz egér módra imitt-amott kutatni, rágódni.

Ebhendi – Alávaló gazember.

 

F.

Foszlány – Ringy-ronggyal fityegő köntös, mely foszlik ki.

Fikarc – Valaminek legkisebb része.

Fanyalogni – Valamit félénken akarni megnyerni.

Furfangos – Sokféle ravasz mesterséggel élő ember.

Fonyorodott – Azaz elfonnyadott, fonnyadni kezdett arca.

 

G. Gy.

Gozs v. gazsó – Cserebogár.

Gezemuza – Mindenféle elegyítéke a dolgoknak.

Giligógyi – Bolond magaviseletű.

Gar, nagy garral – Maga reátartó kevélységgel szóló.

Gúggadoz – Ti. törpe helyeken, élőfák ágai alatt.

Gészkönke – Kicsiny szoros utcafenék.

Gányolni – Valamely köntöst imígy, amúgy összevarrni.

Gyökinteni – Sántán lépni v. álmos fejét le-le ejteni.

Gór (tyúk) – Hosszúlábú, magos, nagyfajú tyúk.

Gyaka – A szekérben felállított hegyes fa lajtorján.

Gób (ülj bé abba a góbba) – A tűzhely alja, vagy cserepes kemence alja.

 

H.

Harél – Nagy illetlenül sokat beszél.

Hüppög – Mikor a félkurta lábú ember sántítva megy.

Hötyke – Magarátartó, kevély, hegyes menésű stb.

Hencegni – Kevélyen piszkálódik, bírálgat, ítélget.

Hingyolni az ágyat – Az ágyat össze-vissza mászni gyermekeknek.

Hamaríttani – Siettetni.

Habatolás – Gutaütött ember beszéde.

Hatlatom – Halogatom.

 

I.J.

Imola – Imaház, kápolna.

Ibrikál – Szarik.

Ikrandik v. megikrandik – Valamitől megirtózik, csömörlik.

Jámbortalanság – Régi magyar szó.

 

K.

Kajla – Horgas, leálló szarvú vagy fülű ökör.

Ketyeg – Az óra mikor jár.

Katipila – Asszonyos természetű férfi.

Kolontos – Nem elég okos.

Kóté – Kevéssé esztelenecske.

Kauncolni – A kutya mikor megütve fut.

Kúttogni – Valamely búvóhelyen rejtőzve üldögelni.

Kúcogni – Valamit vékony hangon félsírva kérni.

Kibidgyen v. biggyen – Kiesik, kifordul valamely test, hogy függjön.

Kodohodtt – Az éhség miatt hasa megüresült.

Kutatni – Keresgélni az elrejtett szoros helyeken is.

Katyfolni – Valami ételt stb. sokféléből összekeverni.

 

L.

Lehergelni – Valamit valahonnan leverni, nyomdosni.

Lepreckelni – Vízzel stb. apró harmat alakban levizezni.

Lebelegni v. nebelegni – Ügyetlen tréfásan bánni valakivel.

Lepocskondiázni – Valakit ok nélkül lemocskolni, nyelvelni.

Lempefülű – Leálló, fityegő fülű.

Lődörög – Ide s tova mozog valamely kemény test.

Lárifári – Haszontalan, kerengő, nem igaz beszéd.

Lok – Valamely patak melletti völgy.

Libbenteni – Sántálva lépni, kinek egyik lába rövidebb.

Lipinkázni – A gyermekek szoktak deszkán stb., mint a kompona.

 

M.

Maszók – Bőrről levakart apró szőrök pokróc szőni.

Múszli – Ugyan az. (Bágyi szó, hol szövik a pokrócot.)

Majszogni – Szuszogva, csemcsegve enni.

Matat – A vak vagy sötétben lévő ember valamit keres.

Mutuj – Nem sok beszédű, hallgató, ügyetlen ember.

Mókázni – Valakivel tréfálkodni, gúnyosan enyelegni.

Megkörmözött – Gyengén befagyott víz és sár.

Makuc – Odvas fa fekete pora.

Macsalog – Azaz valahol ok nélkül mozgásokkal múlat.

Mocsolya v. pocsolya – Híg sár az úton.

Mókol – Össze vissza varrogat stb. tudatlanul valamit.

Megtincselni – A disznót, malacot stb. holmi aprósággal hizlalni.

 

N.

Nyüskölődni – Olyanformán mozgolódni fel s alá, mint a nyüst.

Neszere – Bolondforma magaviseletű.

Nyikitelni v. nyaklatni                 Mikor a kutyát s szekrény fedelét nyikorgatja.

Nyiszitelni – Rossz késsel vágni valamit.

Netet – Valaki bolond módra ide s tova nézegel.

Nyekken – Mikor valaki leesve torkából hangot ád.

Nyammog – Mikor valaki csúful, nyammogva eszik.

Nyöszörög – Valamely szenvedő beteg állat.

Nyikkan – Mikor valamely megütött állat megnyikkan.

Nám – E helyett – Lám, azaz lám, tegnap jó volt stb.

 

O.

Ordos v. törkös – Törökbúza melynek fehér szemein veress vonás van.

Összecsebzett – Azaz, mint a csepű összebonyolódott, zavarodott.

 

P.

Piszmogni – A dolgot serényen nem végezni.

Puca – Kis leánykák szeméremteste.

Poszárlik – Valami széjjel hányódik, szóródik.

Piszonyodik – Meg kezd gyengén penészedni.

Peszlek – Valami apró pórtéka vagy eszköz.

Pisolyog – Gyengén mosolyog.

Popiskálni – Törökbúza szemeket a tűznél pattogtatni.

Pacsékol – Elpazarol, osztogat, veszteget.

Püffög – A kása, s egyéb efféle mikor fő.

Piszeg – Mikor a síró gyermek fojtott hangon piszeg.

Pezzen v. megpezzen – Valami vékony réz, lapi vagy drót.

Permete – Gyenge cseppekből álló harmateső.

Peckelődni – Valami magosságra felhágni bajjal.

Parpáj gyermek – Azaz bátor, kedvkereső.

Potyor – Híg sár az úton.

Pallókázni – Lipinkázni (datki szó) valami deszkán.

Pislen – Kicsiny csirke.

Pözmete – Mindenféle tűzgyújtó apróság, csepű, papír, szalma stb.

 

R.

Ringyó, rima – Szemtelen kurva.

Rippadoz – Gyönyörködve, mohón kacag.

Renyődni – Szorongó szívvel valami felett panaszkodni.

Rostolni v. ratymatni – Ide s tova, ki és bé gyakoron járkálni.

Retyegni – A békáknak.

Rebegni – Nem balbutire [hebegés, dadogás], hanem tremere [reszketés, remegés] jelentéssel.

Rittyegtetni – Ostorát stb.

Rönkesz – Törpe.

Rövebb – Rövidebb helyett.

 

S. Sz.

Szódé – Vad forma, nyers magaviselet.

Szepegni – Valamely gonosztól való félelemmel lenni.

Súrujka – Igen szűkön, kurtán készült köntös.

Suhancár – Vékony termettel felnőtt ifjú.

Sinkópál – Koldulva, fél sírva kéreget valamit.

Sziriktálni – A tüzet szurdalni, hogy jobban égjen.

Sustorékol – A tűz hányja a szikrát ropogva.

Szottyan – Valahonnan leesik valami könnyűdeden.

Sejtem – Homályosan gondolom, képzelem lenni.

Sajdítom – Előérzéssel képzelem, érzem.

Sompolyog – Valami körül lassan jár vagy megy el.

Silákol – A tűz, mikor csak gyenge lánggal ég.

Szőnye – Az erősen szürke gyapjú.

Sápítoz – Megrebbenve kiáltoz.

Süllög – A tűz mikor rosszul ég vagy rántódik valami.

Szilokba szaggat – Apró darabokra szétszaggatni.

Szüszküpü – Mindenféle szóhajtásba, dologba részes.

Szappankázni – A víz tetején valami lapos követ elhajítani.

Sikóta – Kis cserép vagy csontfurulyácska mely sikolt (datki szó).

Sukutolni – Suttogva váltólag beszélni sokat.

 

T.

Tongyó – Aki rendetlenül öltözködik.

Tepölődik – Amikor valaki valahonnan ki akar mászni.

Tácsogni – Mikor valaki szájtátva néz valamit.

Titi muti – Ügyetlen magaviseletű.

Túszol – Rágalmazólag szót hajt.

Terécsel – Mikor ok nélkül mindent össze-vissza beszél.

Tepelák – Törpe, leppögő menésű hitvány ember.

Tepsed – Szétlapul.

Tesped – Mikor valaki vagy valami sinlik, emésztődik.

 

Z. Zs.

Zuvatolni – Sokféle rágalmas szót hajtani.

Zándorodik – Összeszólalkozik valakivel.

Zokon venni – Megilletődve venni valami vádat stb.

Zernyén járni – Csak félig öltözve járni.

Zsana (nagy zsana van) – Nagy érthetetlen beszélgetés.

Zobban – A kapu mikor béteszik.

Zsibog – A lába az embernek, mintha valami járna benne.

Zavara – Hosszan vágott keskeny deszka.

Zsillamat – Zsírnemű, akármiféle szalonna, vaj stb.

 

V.

Vatatni – Sokat beszélni ok nélkül.

Viszkolódni – Annak, aki ülőhelyét nem szereti.

Vaszkolódni – Annak, aki ülő-, fekvőhelybe akar fészkelődni.

Vaszarkodik – Erőlködik valami cél elérésére.

Virgóhely – Mely felett az emberek huzalkodnak, perelnek.

Vápahupáshely – Hol völgyecskék, dombocskák vannak.

Vakkanni – Mikor a síró gyermek zokogva szól.

Vacsog – A sár, mikor megy az ember benne.

  

Csudálatos bővsége a magyar nyelvnek némely tárgyaknak különböző szavakkal való kifejezésben is az állapotokhoz képest.

Pl.:

1. A fehérnépek szeméremtestét kisleányka korban, addig míg a hószám rajta megindul pucának, azon túl, míg mint szűz leány úgy él pinának, ha férjhez megy míg rajta a hószám megáll picsának, azon túl, mint circiter ötven éven felül levő asszonynak, valagnak szokták nevezni.

2. Ugyanazon fehérnépeket, míg a hószám rajtok megindul leánkáknak, azon túl férjhez menetig leánynak, férjhezmenete után 45. évéig menyecskének. Azon túl vénasszonynak, banyának mondja a nép.

3. Hasonlólag a férfiak szeméremtestét is azon életidőig, míg a nemző mag bennök teremni kezd és megindul monynak, valamint a férfiaknak is mikor fel nem áll merevedve. Ezen túl pediglen fasznak hívják, ha ti. felállott, s a közösülésre elkészült.

4. A disznónak mikor még malac így mondják: Heccs bé ne! Heccs el ne! Mikor disznóvá nőtt így: Hújki ne! Hújbé ne! S így bolondul kétszer tanítják.

5. A tyúknak is, míg kicsike pislen a neve, mikor nagyobbra nő: csirke! Mikor megállapodik Tyúk. És így a csirkét így szólítják: Csüke! Csüke! Pirike! Mikor tyúk lesz: Gutya! Gutya! Tehát ezeket is kétszer tanítják.

6. A kicsi borjút így szólítják: Pücsi bé! Prüg bé! A nagy marhát: Hí bé!
 

Kovács Sándor
Fejlesztő: Maxweb