Évfordulóink

Udvarhelyszéki helyismereti évfordulók 2008. április–június

Április

 1. – 55 éve született Marosvásárhelyen Gagyi József költő, a csíkszeredai KAM munkacsoport tagja. Tanulmányai több kötetben jelentek meg, számos udvarhelyszéki témát dolgozott fel.

2. – 70 éve született Páll Lajos költő, festő Korondon. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémián nem fejezhette be tanulmányait, mert 1956 után bebörtönözték. Versköteteit maga illusztrálja. A korondi Hazanéző folyóirat szerkesztője. Banner Zoltán szerint „a község krónikás festője”.

Páll Lajos: Önarckép

4. – 100 éve született Székelykeresztúron Lőrinczi Erzsébet festőművész. Szülővárosa Unitárius Gimnáziumában érettségizett, a húszas évektől több erdélyi városban állították ki munkáit. Miniatúrái nagy részét a keresztúri Molnár István Múzeumnak adományozta.

4. – 70 éve született Küsmödön Szőcs Lajos tanító, néprajzos, helytörténész, a Magyar Kultúra Lovagja, Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjas. Székelykeresztúron szerzett oklevelet, 1959–63 között Énlakán, majd Korondon tanított. A Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság többször díjazta néprajzi dolgozatait. Dr. Molnár Istvánnal közösen írt munkája: Húsvéti hajnalozás Énlakán és locsoló versek a Firtos környékéről. Húsvéti locsolkodó szokások és locsolóversek a Firtos vidékén c. kiadványa 1994-ben jelent meg Kiskunfélegyházán. Janitsek Jenővel közösen összegyűjtötte és közölte Küsmöd, Atyha, Etéd, Énlaka, Sófalva hely- és családnévanyagát.

4. – 60 éve született Szovátán Bereczki Károly író, újságíró. Történelem-filozófia szakot végzett, 1971-től a Hargita munkatársa volt. Jelenleg szabadúszó, munkatársa volt az Udvarhelyi Híradónak is.

5. – 125 évvel ezelőtt született Etéden Donáth László író. Székelyudvarhelyen, a Református Kollégiumban járta az alsó gimnázium osztályait, református teológiát végzett. Az 1920-as, 1930-as években több kötete jelent meg. Nyárádszentsimonban halt meg 1967. december 2-án.

12. – 240 éve halt meg Nagyenyeden Hermányi Dienes József író. Olaszteleken született 1699. szeptember 26-án. 1711–19 között tanult Székelyudvarhelyen. Az anekdotanovella megteremtőjének tartják, ez a szemlélet még egyháztörténeti munkáiban is megtapasztalható. 1759-től írta NEnyedi siró Heráklitus, és –Hól mosolygó s hol kaczagó Demokritus c. gyűjteményét, amely kb. 400 anekdotát tartalmaz. Fordított németből. 158 kötetnyi kéziratot hagyott hátra (teológia, történelem, földrajz, francia és német fordítások). Munkái jórészt kéziratban maradtak, elkallódtak. Fő műve teljes kiadása 1960-ban jelent meg Budapesten.

12. – 135 éve született Mohán Gyerkes Mihály tanító, szerkesztő, tankönyvíró. Székelykeresztúron szerzett tanítói oklevelet, majd a székelyudvarhelyi állami elemi iskolát igazgatta. Megalapította a Siculia Gyümölcstermesztő és Értékesítő Szövetkezetet. Szerkesztette a Tanítók Lapját, a Siculia gazdalapot és a Gyümölcsöskert szaklapot. Népművelő és kertészeti könyvei Udvarhelyen jelentek meg. 1942. augusztus 20-án hunyt el. Székelyudvarhelyen utcát neveztek el tiszteletére.

12. – 95 éve született Székelyudvarhelyen Jodál Gábor zeneszerző. A székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett 1930-ban, Kolozsvárt jogból doktorált, a budapesti főiskolán Kodály Zoltán tanítványa volt. 1942-től Kolozsváron élt, a Magyar Művészeti Intézet, a Gheorghe Dima Zenekonzervatórium tanára volt. 1989. december 6-án hunyt el. Zenekari művei lapokban, gyűjteményekben és önálló kötetekben jelentek meg.

12. – 65 éve született Székelyudvarhelyen András Csaba tanár, festő. Számos csoportos és több mint húsz egyéni kiállításon mutatta be munkáit. Máramarosszigeten tanít.

14. – 125 éve született Tordán Viski Károly etnográfus. Székelyudvarhely református kollégiumában járt középiskolába, majd ott tanított 1906-től 1909-ig, később Szegedre telepedett. Szerzőként és szerkesztőként szerepel a Magyarság Néprajza négy kötetében (1933–34). A magyar fővárosban halt meg 1945. szeptember 5-én.

16. – 80 évvel ezelőtt született Korondon Tóth Márton tanár. Az ötvenes évek elején az Ifjúmunkás, a marosvásárhelyi Vörös Zászló belső munkatársa volt. Korondon, Atyhában, Fenyőkúton tanított. Cikkeket, tanulmányokat közölt a hazai magyar nyelvű lapokban.

19. – 215 éve született Csejden Magyarósi Szőke József költő. Bölcseletet és teológiát tanult, református lelkészként is dolgozott, 1832-től a székelyudvarhelyi Református Kollégium tanára és rektora volt. Több kötetben jelentek meg versei. Székelyudvarhelyen halt meg 1866. szeptember 29-én.

20. – 85 éve született Székelykeresztúron Máthé András újságíró. Az Előre belső munkatársa volt 1953–57 között.

25. – 60 éve született Székelykálon Kovács Sándor római katolikus esperes, 1984-től udvarhelyi plébános, majd esperes 2007-ig, amikor Kolozsvárra helyezték.

30. – 55 éve született Szekeres-Balogh Jolán építész. 1984-85-ben a Medve-tó strandjának felújítását, 1990–92-ben a parajdi római katolikus templomot tervezte.

  

Május

 13. – 80 éve született Városfalván Báró József unitárius lelkész, 1973–96 között esperes. Homoródalmáson, Recsenyéden, Homoródszentpálon, 1974-től nyugalomba vonulásáig (1997) Székelykeresztúron teljesített szolgálatot. Tiszteletbeli esperesi címet kapott, és a város Pro Urbe-díját.

15. – 55 éve született Nagyszalontán Illyés Izabella, a keresztúri Orbán Balázs Gimnázium irodalom szakos tanára, a középiskolás versmondók táborának szervezője.

17. – 65 éve született Vass István tanár Homoródkeményfalván. Két megjelent könyvében (Idők fogságában – Adalékok a romániai oktatás `89 előtti történetéhez. Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Kiadója, Székelykeresztúr, 2000.; Nevelésszociológiai vizsgálatok egy székelyföldi kistérségben. Magister Kiadó, Csíkszereda, 2002.) Székelykeresztúr és vidékének oktatásáról közöl adatokat.

21. – 65 évvel ezelőtt született Kőrispatakon Bálint András újságíró (megh. 1994. dec. 27.). Szovátán érettségizett, a kolozsvári egyetemen szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos képesítést, Atyhában, Felsősófalván tanított, 1968-től a Hargita Népe megyei lap szerkesztője volt. Emlékére alapították a Bálint András-díjat, amelyet fiatal, tehetséges újságírók kaphatnak meg, az évente kiosztott díjjal a jelöltek évi munkásságát ismerik el.

24. – 75 éve született Rugonfalván Bíró Mózes vegyész, tudományos főkutató. Több újítása, szabadalma van, szakdolgozatokat közölt tudományos lapokban, bel- és külföldi konferenciák meghívottja.

25. – 225 éve halt meg Kézdivásárhelyen Ágotha Demeter minorita szerzetes. Székelyudvarhelyen született 1742-ben. Marosvásárhelyen és Firtoson (?) volt lelkész, majd Kézdivásárhelyen tanár, itt jelent meg három iskoladrámája, a többi kéziratban maradt.

28. – 80 évvel ezelőtt született Székelykeresztúron László Attila tanár, karnagy, zeneszerző. Ülkében, Vágásban tanított, Udvarhelyen közművelődési irányító volt, majd Szentkeresztbányán tanított (1964–68), 1974-ig a sepsiszentgyörgyi Megyei Alkotások Házát igazgatta, 1993-ig a szemerjei iskolában tanított. Dalokat, kórusműveket írt, népdalfeldolgozásai jelentek meg, önálló kötetekben is. EMKE-díjas.

28. – 75 éve született Székelyudvarhelyen Sófalvi Balázs tanár, népesség- és településföldrajzi tanulmányok szerzője.

28. – 65 éve született Farkaslakán Nagy Attila Mihály, Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjas. 1974–84 között Homoródszentmárton község polgármestere volt, 1978-ban kezdeményezte a Homoródmente Művelődési Hét rendezvénysorozatot. A Homoródmente Művészetéért Alapítvány alapító elnöke, a művésztábor szervezője. Az elmúlt negyed évszázad alkotótáboraiból több száz kép került kortárs művészektől a község, illetve az alapítvány tulajdonában, mostanra felbecsülhetetlen értéket képviselve.

31. – 10 éve halt meg Márton János színművész, színműíró. Zetelakán született 1921. június 4-én. Az udvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban és a keresztúri tanítóképzőben tanult. Pályáját szülőfalujában kezdte, rendezett és fellépett, az 1946-os Énekes madárbeli játékával hívta fel magára a figyelmet: a kolozsvári Állami Magyar Színház színészként szerződtette. Jogi diplomát szerzett, rendezett, írt. Legismertebb munkái: A fekete bárány, A fekete macska. Dehel Gáborral színpadra átírta Jókai Az aranyember és A kőszívű ember fiai c. regényeit.

 

 Június

 3. – 155 éve született Homoródkarácsonyfalván Barabás Ábel irodalomtörténész. Kolozsváron járt egyetemre, 1881-től Abrudbányán unitárius lelkész, 1887-től Temesváron főiskolai tanár volt. Kolozsváron halt meg 1918 októberében. Több könyve jelent meg.

3. – 105 éve halt meg Sepsiszentgyörgyön Révay Pál író. Újszékelyen született 1840. szeptember 11-én. A szentgyörgyi, kolozsvári, szászvárosi kollégiumban tanított, majd erzsébetvárosi, zilahi, nagybaconi és szentgyörgyi református lelkész volt. Két kötete jelent meg: A vesztett harcok terén (Sepsiszentgyörgy, 1884) és A szúnyog király fiai (Máramarossziget, 1903).

8. – 55 éve született Forrai Tibor homoródszentpáli tanár, népművelő. A műkedvelő színjátszásban elért figyelemre méltó eredményeiért EMKE-díjjal tüntették ki. Közéleti, főként oktatással kapcsolatos cikkeket közöl, keresztrejtvényeket készít.

4. – 130 éve született Tarcsafalván Márkos Albert tanulmány- és tankönyvíró. Székelykeresztúron és Kolozsváron járt középiskolába, magyar–latin szakot végzett (1901). A kolozsvári Unitárius Főgimnáziumban tanított nyugalomba vonulásáig (1939). Székelykeresztúron halt meg 1949. november 17-én. Nyelvészeti és pedagógiai tárgyú cikkeket közölt, angolból és románból fordított, három latin tankönyvet állított össze. Székely anekdotákat dolgozott fel.

5. – 40 évvel ezelőtt halt meg Jaklovszky Dénes pedagógiai szakíró, műfordító Székelyudvarhelyen. 1884. október 28-án született Kolozsváron, latin–görög szakon végzett, később román és francia szakból is képesítést szerzett. Több város középiskolájában tanított, így Székelyudvarhelyen is, 1909-től a Római Katolikus Gimnáziumban, 1924-től a Ştefan Octavian Iosif Líceumban. 1943-ban nyugdíjba vonult, de visszatért Székelyudvarhelyen tanítani. Orosz, román, német, latin, görög nyelvekből fordított. Ő fordította latinból és látta el bevezetővel Lakatos István csíkkozmási plébános 1702-ben keltezett kéziratos művéből (Siculia delineata et descripta) az Udvarhelyre vonatkozó részt: Székelyudvarhely legrégibb leírása (Kolozsvár, 1942).

15. – 100 éve született Cigándon Tóth Béla irodalomtörténész, kritikus, művészettörténész. 1941–44 között a székelyudvarhelyi Református Kollégium magyar–latin szakos tanára volt. Tanulmánykötetei és fordításai, tankönyvei jelentek meg.

18. – 150 éve született Kolozsvárt Vajda Emil irodalomtörténész, publicista, zenei író. Bölcsészdoktor, a zenekonzervatóriumot is elvégezte. 1882–97 között tanított Udvarhelyen, az Állami Főreáliskolában, énekkart vezetett. Egyik alapítója és szerkesztője volt a Lant c. zenei lapnak. 1895–97 között a Székely-Udvarhely lapot szerkesztette. 1916. október 6-án halt meg Győrött.

18. –90 éve halt meg Székelyudvarhelyen Soó Gáspár földrajzi író. Bethlenfalván született 1854-ben, Székelyudvarhelyen a Római Katolikus Gimnáziumban tanult, 1881-től 28 évig tanított az intézményben. Tamás Alberttel közösen írta meg Udvarhely vármegye földrajzát.

18. – 70 éve született Bukarestben Czegő Zoltán költő, újságíró. 1962–64 között tanított Korondon. 1988-ban Magyarországra telepedett.

21. – 55 éve született Kézdivásárhelyen Róth András Lajos történelemtanár, a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár könyvtárosa. 1978–90 között a mai Bányai János szakközépiskola tanára volt. Több ritka könyvet, köztük unikumokat is azonosított, olvasási szokásokat kutat, ilyen témájú tanulmányokat közölt. Jelenleg az erdélyi mezőgazdasági szakképzés múltja foglalkoztatja. EMKE-díjas, Udvarhely Pro Urbe-díjasa.

22. – 70 éve született Székelyudvarhelyen Bartha János József könyvelő, sportújságíró. Asztalitenisz edző, illetve a Népszínház tagja volt, több lap, így az Udvarhelyi Híradó külső munkatársa.

24. – 105 esztendeje született Bene József képzőművész Székelydályán (megh. 1986). Székelyudvarhely Református Kollégiumában tanult (1921-ben érettségizett), helyi diáklapokat illusztrált. Bukarestben végzett a Szépművészeti Akadémia festészeti és iparművészeti szakán. A Kemény Zsigmond Társaság tagja volt. 1946-ban szervezője volt a kolozsvári Magyar Művészeti Intézetnek, ahol tanított is, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben. Könyvgrafikusként ő tervezte a Napsugár borítóját. Illusztrációit hazai magyar lapok közölték. Több festményét az udvarhelyi múzeumnak ajándékozta.

Bene József: Önarckép (1941)

 

 

P. Buzogány Árpád
Fejlesztő: Maxweb