Forrásközelben

Miatyánk ének 1843-ból

A Mi Atyánk („Úri imádság”, „tanítványok imádsága”) fő vagy alapimádságként, (versben vagy énekben) a keresztény egyházak liturgiájának, és az egyéni áhítat alapelemeként ismert. Az ember és Isten közti örök kapcsolat (irgalom, megbocsátás, szeretet, gondviselés kérése) reményének fohásza, melyet Isten fia, Jézus tanított az embereknek, hogy szavaik az égig érjenek, kéréseik meghallgatásra találjanak. Lehet jól és rosszul is élni vele.

Sorokra lebontva további meditációkra ad lehetőséget (Lásd Szabó László: Mi atyánk. Tíz meditáció. Bp., 1992.; Zimányi József: Mi Atyánk. Bp., 1996.) az imádság sorainak bővebb kifejtése, vagy bizonyos mondandó azzal való alátámasztása által. A lényeg nem a szavakon, hanem a közölt alapelveken van, tehát ezen imádság szóköpenye változhat. A legbizalmasabb imádság (egy lehetséges önvallomás), melyben az első négy kérés (Te-kérések) Isten és az ember, a többi (Mi-kérések) az ember és ember közti kapcsolatot határozza meg. S habár ezen imádsághoz nem csak akkor kellene folyamodni, mikor már minden más eszközünk elfogyott, mégis gyakran megtörténik, hogy a tehetetlen ember utolsó menedékeként jelentkezik.

A mindannyiunk által megtanult imádság egy minta, mely számtalan (lelkiállapot és helyzet szülte) variációban is előfordul. Megkapóak a görög katolikus liturgia több szólamú, tercben énekelt miatyánk énekei. Találkozunk irodalmi változatokkal. Szép példája Babits Mihálynak egy bécsi műintézet által kiadott műlaphoz 1914-ben írt Miatyánkja, akárcsak a Devecsery László internetes „Időörvényében” rögzített, Felhők mögött az angyal... című írásában található:

 

Babits Mihály

 

Miatyánk ki vagy a mennyekben,
harcokban, bűnökben, szennyekben,
rád tekint árva világod:
a te neved megszenteltessék,
a te legszebb neved: Békesség!
Jöjjön el a te országod.
Véres a földünk, háború van,
kezed sujtását sejtjük, uram,
s mondjuk, de nyögve, szomorúan,
add, hogy mondhassuk könnyebben -:
Legyen meg a te akaratod!

[...]

 

Devecsery László

 „[...] Mi Atyánk! Miatyánk! Aki a Földön vagy, szenteltessék meg a Te igazságod, jöjjön el a Te földi országod, legyen meg a Te akaratod, itt a Földön, miként a Mennyben is. Mindennapi magyarságunkat add meg nekünk ma, és bocsásd meg az ő vétkeiket, akik hitetlen hittel tagadtak meg Téged, s hiába szólt háromszor a kakas. Porba hulltak Péter intő szavai.

[...] Szentélyed tömjén-csöndjében ülök, mi Atyánk! Miatyánk, aki a Mennyekben vagy..., szenteltessék meg a szándék, hogy Himnusz-létünk, Szózat-halálunk szavai közt magunkra találjunk. Egymásra leljünk az áldott és átkozott ugarvilágban, amikor sivataggá vált a lélek, s hamis próféták serege homályosítja el a Napot.

 

S habár vitatkozunk rajta, hogy irodalom-e a blog, de sajátos XXI. évszázadi életérzést rejt Hinata blogja a Népszabadság online-on:

mi atyánk, ki vagy a mennyekben,

elfelejtett ölelésben,

rossz szavakban, síró szemben,

fújtató, vad öklelésben,

szenteltessék meg a te neved,

ordítsa fel káromolva

magas égre, aki képes:

jöjjön el a te országod,

az a fényes, igazságos,

ami lenne, ha lehetne,

ha nem lennénk elfeledve”

[...]

 Gárdonyi Gézát a néptanítók mostoha helyzete késztette a tanítók miatyánkjának korabeli megfogalmazására:

 Miatyánk, kinek néptanító volt a fiad, szenteltessék meg a neved szent fiad hivatalával együtt. Jöjjön el az az idő, hogy Trefortot áldhassuk, és egyszer a mi akaratunk is teljesedjék, miképpen magunk között, úgy a nemzet előtt is. Mi kenyerünket add meg nekünk párbér nélkül, és bocsásd meg a népnek ellenünk elkövetett bűneit, miképpen mi is megbocsátunk, hogy ne böstörködjenek ellenünk. És ne vígy minket hátrafelé, mint a jeles kormány, de szabadíts meg a tekintetes iskolaszéktől, mert ezeké nem a tanügy, hanem a kaptafa és ekeszarva. Ámen.

 Mi most egy 1843-ban feljegyzett (feltételezéseink szerint idegen nyelvből fordított) Mi Atyánk éneket teszünk közzé, melyre a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának gyűjteményében található nagyajtai Cserey Farkas gyönyörűen illusztrált imádságos könyvének (Isten annyának, a boldogságos szeplőtlen szép Szűz Máriának Lórétomi Litániában lévő nevezetek rendin folyó dicsérete. Bécs, 1772.) előzéklapján találtunk rá. A könyv egykoron a székelyudvarhelyi Daróczi János jegyzőé volt [„Joannis Daróczi piae memoriae; Joannis quondam Daroczi de Sz. Udvarhely”], majd Daróczi Veronikáé [„Darotzi Verikájé ez a könyv, maga pedig az Istené”], aki leírta az imádságot, egy – a Szűz Mária pártfogásáért való – ének társaságában:
 


 Mi Atyánk Éneke magyarul

 1o         Nagy hatalom! légyen szódra

Lett az egész mindenség,

Szálly szívünkbe, Oltárodra

Itt imád kereszténység.

Mert téged a Nap tűzében

S a Holdnak szelíd fényében

Buzgó hitünk lát mindenben

            Mi Atyánk ki vagy Menyben

2o         A Szent Nevedet az egekben

Dicsőítik Szenteid,

Buzgón áldgyák itt e földen

Minden Teremtményeid,

Minden részén e világnak

Jó Atyánk! téged imádnak

Ez érzést tőlünk el ne vedd

            Szenteltessék te Neved

3.         Szeretetnek szent forrása,

Nints ki kimeríthessen

Országlásodnak nints mássa

Nints aki meg mérhessen

Mindenütt az Ég körében

S’ a Föld sötét mélységében

Uralkodik szent jóságod

            Jöjjön el te Országod

4.         Sűrű Homály bár borittya

Jövendő életünket,

De reményünk nyilvatartya

Hál’adásnak szívünket.

Tudgyuk Atyánk! jónkra czéloz

Végezésed, amit ránk hoz

Jót, keservet mind te osztod

            Légyen szent akaratod.

5to        Atyánk kérünk mezeinket

Harmatoddal éltessed,

S’ víg reménnyel kezeinket

Szorgalomra vezessed

Bocsásd réánk bővségidet

Táplály minket gyermekidet

Hallyad buzgó kérésünket

            Add meg mi kenyerünket.

6o         Gyarlókra is Szent jóságod

Árastya a’ kegyelmet,

Balsorsban Irgalmasságod

Teremti az örömet,

Mindenható! Szány meg minket

És bocsásd meg vétkeinket

Miképp mi is megbocsátunk

            Ha meg bánt embertársunk

7o         Nagy Isten Atyánk s’ reményünk

Küld alá Szent Lelkedet

Téged óhajt a mi Lelkünk

Hallgasd meg hű népedet,

Mely bízván Szent Kegyelmedben

kér Ne vígy a késértetben

Gyarlóságunk hozzád így szól

            Szabadíts a Gonosztól.

 
Ének a Boldogságos Szűz Mária Pártfogásáért

 1          Nyújtsd ki Menyből Kegyes Anyánk kezed,

Ne utáld meg szükségében népedet,

            Mária, Mária! Mária Szűz Anya

2 dik        Oltalomhely Isten után csak Te vagy,

            Ügyem vedd fel, mert Esedezésed nagy, Mária

3 ik          Vétkeimnek Rútságáért meg ne vess,

            Szent Fiadnak kegyelmébe bévezess, Mária

4 ik          Oh Mária! Kivülled nincs Gyámolom-

            Isten utánn Senki nagyobb Szószollom, Mária

5 ik          Ha meg vetz Kegyes Anyám hová légyek

            Vétkeimnek nagyságáért mit tégyek, Mária

6 ik        Szánd meg kérlek most az én életemet,

            Ne tekintse Fiad Jézus vétkemet, Mária

7 ik        Hogyha pedig az én halálom lészen,

            Szegény lelkem, Istentől butsut vészend, Mária

8 ik        Akkor biztass engem szegény szolgádot,

            Kérjed Jézust értem, Te szent Fiadot, Mária

9 ik        Dicsirtessél Menyország Királynéja

            Mária, Mária, Mária Szűz Anya!

             Vége

Róth András Lajos
Fejlesztő: Maxweb