Évfordulóink

Udvarhelyszéki helyismereti évfordulók 2008. január–március

Január

 2. – 125 éve született Benczédi Pál bibliográfus, történész és műfordító Bencédben. Székelykeresztúron és Kolozsváron, majd Manchesterben tanult. Középiskolai, majd teológiai tanár, 1948–57 között akadémiai könyvtáros volt. Kiadta Jánosfalvi Sándor István Székelyhoni utazás a két Homoród mentén c. munkáját, bevezetővel ellátva (Kolozsvár, 1941). Kolozsváron hunyt el 1966. június 9-én.

2. – 75 éve született Garaboson Tótharsányi Sándor tanár, tankönyvszerző. 1971-től nyugdíjazásáig (1995) az udvarhelyi tanítóképzőben dolgozott, öt évig igazgatta az intézményt. Három, a kisebbségi iskolák számára készült román tankönyv szerzője, társszerzője.

3. – 90 éve halt meg Udvarhelyen Molnár Károly szaktudományi író. Felsőtorján született 1849. január 12-én, az udvarhelyi Református Kollégiumban tanult. Budapesten végezte a természetrajz szakot, 1874-től az Állami Főreáliskolában tanított. A közélet, közművelődési élet szervezésében jeleskedett. Udvarhely megye földtani viszonyairól írt tankönyvet, társszerzője az Udvarhely megyei útikalauznak (Székelyudvarhely, 1885).

4. – 60 éve született Székelyudvarhelyen Fülöp Lajos. 1972-től az udvarhelyi Városi Múzeum muzeológusa, 1977-től a székelykeresztúri múzeum igazgatója. 1979-ben ő hozta létre a rugonfalvi múzeumházat, amelynek gyűjteményét pár évvel ezelőtt ki kellett költöztetni, az épület pedig – visszakerülve eredeti tulajdonosához – eladódott.

5. – 145 éve született Kolozsváron Embery Árpád közíró, költő. 1882-től latin és görög nyelvet tanított az udvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban, 42 éven keresztül. Cikkeket, tanulmányokat közölt az erdélyi lapokban. 1895-től a Székelyudvarhely című lap, 1918–20 között a Székely Közélet társszerkesztője volt. Székelyudvarhelyen hunyt el 1941. április 21-én.

9. – 30 éve halt meg Bukarestben Szemlér Ferenc költő, író, műfordító, kritikus. Székelyudvarhelyen született 1906. április 3-án. Az 1916-os román betörés miatt családja Székesfehérvárra költözött. Jogot végzett, újságíróskodott is. Később Brassóban és Bukarestben élt. Megközelítőleg ötven kötete jelent meg.

13. – 105 éve halt meg Kolozsváron Paál Ferenc tankönyvíró. 1832. október 14-én született a kincses városban. Teológiát tanult és bölcseletet, természettudományokat. 1866–72 között az udvarhelyi Református Kollégium tanára volt.

16. – 70 éve halt meg Székelyudvarhelyen Vajda Ferenc református egyházi író, folklorista, történetíró. Farcádon született 1965. márc. 16-án. Udvarhelyen, a református kollégiumban tanult, Nagyenyeden, Berlinben és Bonnban végzett főiskolát. A Vasárnap c. lap főmunkatársa volt. 1902-től udvarhelyi református lelkész, cikkeket, tanulmányokat közölt. 1904-ben a Kemény Zsigmond Társaság jutalmazta népköltészeti gyűjtését. Több kötete jelent meg.

18. – 45 éve halt meg Tomcsa Sándor író, karikaturista. Székelyudvarhelyen született 1897. augusztus 27-én. A kisváros krónikásaként tartják számon. A Brassói Lapok munkatársa volt. Nagy Teréz írt róla monográfiát. A székelyudvarhelyi Művelődési Ház előtt felállított szobrát Székely József készítette.

20. – 70 éve született Vofkori György tanár, helytörténész. Székelyudvarhely és vidéke helyismeretével kapcsolatos anyagokat gyűjt és dolgoz fel. Székelyudvarhely és Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós és Csíkszereda történetét illusztrációs anyaggal jelentette meg.

23. – 135 éve halt meg Marosvásárhelyen Péterfi Károly filozófus, esztéta. Sóváradon született 1790. április 17-én. Vásárhelyen református lelkész, majd kollégiumi tanár volt. A magyar nyelvű esztétikai irodalom megteremtője. Kéziratait a kollégium irattárában őrzik.

24. – 125 éve született Bakóczi Károly író, irodalomtörténész és műfordító Hajdúböszörményben. 1908–24 között az udvarhelyi Református Kollégium, majd az állami gimnázium tanára volt. A húszas évektől közölt a Zord Időben és a Pásztortűzben, sajtó alá rendezte a felsőboldogfalvi Fülöp Áron kisebb költeményeit (Székelyudvarhely, 1921). Két évvel később jelent meg Fülöp Áron élete és költészete c. könyve, amelyben a költő levelezését is közli. Ugyancsak Udvarhelyen adták ki Német költőkből (1935) c. fordításkötetét. Angol, francia és orosz költőket is fordított. 1956. szeptember 3-án hunyt el Székelyudvarhelyen.

25. – 310 éve született Bonyhán Verestóy György író, szónok. 1710–13 között az udvarhelyi Református Kollégiumban tanult, 1760-ban református püspöknek választották. 1765. március 6-án halt meg a kincses városban.

25. – 30 éve hunyt el a magyar fővárosban Palló Imre operaénekes. Mátisfalván született 1891. október 23-án. Székelyudvarhely katolikus gimnáziumában tanult, Pesten végezte a Zeneakadémiát. Kossuth-díjjal tüntették ki, a budapesti Operaház örökös tagjává választották. Jogból doktorált. Udvarhely művészeti szakközépiskolája e nagy tehetség iránti tiszteletből vette fel a nevét.

29. – 115 éve született Negrea Marţian zenész, zeneszerző és zenepedagógus Nagybaromlakon. A udvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban tanult. 1941–63 között a bukaresti Zenekonzervatórium igazgatója volt. Un compozitor român ardelean din secolul al XVII-lea: Ioan Caioni, 1629–1687 című munkája Krajován jelent meg 1941-ben. Bukarestben hunyt el 35 éve, 1973. július 13-án.

 

Február

 1. – 80 éve született Király László tankönyvszerző Gyulafehérváron. Nagyenyeden, majd Székelyudvarhelyen tanított.

2. – 75 évvel ezelőtt született Telekfalván Székely Balázs orvos. 1975 óta a sepsiszentgyörgyi megyei kórház bőr- és nemibeteg osztályának főorvosa, szakcikkek szerzője.

8. – 80 éve született Székelykeresztúron Fodor László történész. 1955-től az RKP KB mellett működő Történelmi és Társadalompolitikai Tanulmányi Intézet kolozsvári munkatársa, tudományos kutató volt, a hazai munkásmozgalom története foglalkoztatta.

13. – 115 éve halt meg Székelyudvarhelyen Nagy Lajos színész, közíró. Árvátfalván született 1819-ben. Feleki Domokossal Udvarhelyen csapott fel színésznek, több évig vándorszínészként járták az országot. 1847-től Udvarhelyszék táblabírája és aljegyzője volt, 1861–66 között jogot tanított az udvarhelyi Református Kollégiumban, majd Udvarhelyszék törvényszéki elnöke 1876-ig. Politikai és régészeti cikkeket közölt.

15. – 60 éve hunyt el Székelyudvarhelyen Buna Anna tankönyvíró. Pürkerecen született 1882. augusztus 16-án. 1918–54 között az udvarhelyi Református Kollégium, majd a tanítóképző tanára volt.

16. – 45 évvel ezelőtt halt meg Budapesten Lajtha László zeneszerző, népzenekutató. 1892-ben született. Szerkesztette a Népzenei Monográfiák sorozatot. Különösen cigányzenekari gyűjtései jelentősek. Kőrispataki gyűjtés című kötete 1955-ben jelent meg, ez kevés szöveget tartalmaz (a nyomdának előkészített szöveg- és jegyzetanyag a háborúban megsemmisült).

18. – 80 éve született Székelydályában Bálint Lajos műszaki szerkesztő. Magyar irodalom szakot végzett, 1970-től a Kriterion Könyvkiadó műszaki szerkesztőjeként dolgozott, több mint 2500 könyv gondozása fűződik nevéhez.

20. – 80 éve született Nagy Géza György tanár, szobrász. Ő mintázta az udvarhelyi főtéri szökőkút Aratónő alakját (1956).

22. – 75 éve született Szovátán Lakatos András újságíró, szerkesztő. 1950-től a Romániai Magyar Szónál dolgozott, 1969–74 között a nagyváradi Fáklya napilap főszerkesztője, 1974-től 1988-ig az Előre főszerkesztő-helyettese, főmunkatársa volt.

23. – 130 éve született Székelykeresztúron Horváth Lajos zeneszerző, zeneíró. Szülővárosa tanítóképzőjében végzett, tanított Székelyudvarhelyen, 1941-től a keresztúri leányiskola igazgatója volt, 1944-ben Magyarországra telepedett. Mosonmagyaróváron halt meg 1960. április 3-án. Verskötetet adott ki, népies műdalokat és zenés népszínműveket írt.

24. – 15 éve halt meg Budapesten Kovács Péter költő, pedagógiai író. Szentháromságon született 1909. október 10-én, a székelykeresztúri tanítóképzőben végzett 1928-ban. Fenyőkúton, Patakfalván, Parajdon és Fiatfalván tanított. Hadifogsága után Budapesten telepedett le, az ELTE bölcsészkarán tanult. Neveléstudományokból doktorált, részt vett a magyarországi román nyelvű iskolák tanszemélyzetének nyelvi képzésében. Első verskötete (Gyónás. Székelyudvarhely, 1934) Tompa László előszavával és Tomcsa Sándor címlapjával jelent meg.

25. – 250 éve halt meg Gyulafehérváron Sálbech Mihály történet- és egyházi író. Jászvárosban született 1709. május 9-én. Több ízben tanított Székelyudvarhelyen is.

26. – 120 éve született Székelykövesden Musnai László református lelkész, bibliakutató, művelődéstörténész. Székelyudvarhely Református Kollégiumában, majd Kolozsváron, Berlinben, később Bécsben tanult. A nagyenyedi kollégium vallástanáraként (1933–45) a művelődési hagyományok feldolgozása foglalkoztatta. A szovjet csapatok bevonulásakor megmenti a kollégium könyvtárát. Számos tanulmányt közölt, több önálló kötete jelent meg. Nagyenyeden halt meg 1967. május 8-án. Gazdag magyar bibliagyűjteményét és kéziratos hagyatékát a kolozsvári protestáns teológia könyvtára őrzi.

27. – 80 éve született Márton Gyárfás tudományos kutató, szótáríró Szentegyházasfaluban. Az udvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban érettségizett, Kolozsváron matematika-fizika szakot végzett, 1953-ban doktorált. A Katonai Műszaki Akadémián tanított Bukarestben, ám származása miatt nem maradhatott ott, bár később visszakerült rövid időre. Fotogrammetriával (légi felvételekkel végzett térképezés) és geodéziával foglalkozott, kutatói és oktatói munkát végzett. A fővárosi Földméréstani, Térképészeti és Fotogrammetriai Intézet igazgatója, a katonai térképészeti hivatal kutatóintézetének részlegvezetője, majd igazgatója volt.

 

Március

 2. – 95 éve született és 15 esztendeje, 1993. március 3-án hunyt el Budapesten Entz Géza művészettörténész. Erdély középkori építészetéről közölt több munkát, külön tanulmányt a székely építészetről is. Munkásságát több díjjal ismerték el, ezek közül talán legfontosabb az 1983-ban neki ítélt Herder-díj.

8. – 65 éve halt meg Székelyudvarhelyen Kertész Albert költő. Patakfalván született 1860. július 12-én. A tanítóképzőt 1886-ban végezte. Udvarhelyről vonult nyugdíjba 1923-ban. Verskötete jelent meg (Az élet útján. Székelyudvarhely, 1906), és az Udvarhely vármegye földrajza c. tankönyve.

9. – 95 éve született Bözödi György író, szociográfus és történész. Családneve Jakab, szülőfaluja nevét később vette fel. Két év kolozsvári teológiai tanulmány után jogot és bölcsészetet tanult. Újságíró, szerkesztő, később a kolozsvári Egyetemi Könyvtár tisztviselője volt, majd az 1848-49-es Történelmi Ereklye Múzeum őre. 1939-ben Baumgarten-díjat kapott. Írásait több lap közölte. 1957-től nyugdíjazásáig (1975) akadémiai kutatóként dolgozott. Verset, novellát a harmincas évektől közölt. A népélet realista ábrázolásával hívta fel magára a figyelmet. Ismert munkája a Székely bánja (Kolozsvár, 1938) szociográfiai írás. A bözödi Bágyi János meséinek gyűjtésével és közlésével (A tréfás farkas. Bp, 1942, Az eszös gyermök. Buk., 1958, illetve a gyűjtésből később válogatott A Nap s a Hold keresése. Bözödi népmesék. Bp., 1993) a néprajzi szakirodalom is számon tartja. Román népmeséket és kortárs szerzőket fordított magyarra. Szépírói munkássága mellett történelmi tárgyú közlései ismeretek. Jelentős falukutató anyaggyűjtése. Hatalmas mennyiségű jegyzetanyaga maradt feldolgozatlanul. 1989. november 25-én hunyt el Budapesten, szülőfaluja temetőjében nyugszik.

9. – 75 éve született Orbán-Fülöp Irma képzőművész Szovátán. 1958–75 között a marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes (Maros Művészegyüttes) díszlet- és jelmeztervezője volt.

10. – 50 éve halt meg Budapesten Ormos István költő, író. Borosjenőn született 1902. november 29-én. 1920-ban érettségizett Székelyudvarhelyen, a Református Kollégiumban. Temesváron, majd 1939-től a magyar fővárosban volt újságíró. Két regénye és két verskötete jelent meg.

14. – 85 éve született Gyöngyössi János orvos Facsádon. 1949-től dolgozik Székelyudvarhelyen (gyermekorvos, a tbc-osztály szakorvosa, bronchológus, előadó a nővérképző iskolában). Előadásokat tartott a Munkásegyetemen, nyugdíjasként (1987-től) a helyi Caritas szervezet munkájában vesz részt.

14. – 50 éve halt meg a magyar fővárosban Kolumbán Lajos etnográfus. Olaszteleken született 1875. december 18-án, 1913-tól Udvarhely megyében volt tanfelügyelő.

15. – 95 éve született Nagymedeséren Szabó Árpád közíró. A keresztúri főgimnáziumban végezte a középiskolát, Kolozsváron beiratkozott az egyetemre, dolgozott a Brassói Lapoknál, a temesvári 6 Órai Újságnál, az RKP megbízásából vezette az Erdélyi Magyar Szót. 1943 februárjában letartóztatták, a sziguranca ügynökei halálra kínozták, 1943. március 6-án halt meg Temesváron.

16. – 55 éve halt meg P. Boros Fortunát történész, egyházi író Capu Midián. 1895. június 3-án született Zetelakán. Boros Domokos a Ferenc-rendben a Fortunát nevet kapta. Az udvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban tanult. 1918-ban szentelték pappá, a következő négy évben a kolozsvári egyetem történelem szakát végezte el, 1922-ben filozófiából doktorált Szegeden, 1931-ig Udvarhelyen tanár, házfőnök. 1932-től Erdély sajtóapostola lett, a Szent Bonaventura nyomda igazgatója és a Hírnök, Katolikus Világ, Szent Kereszt, Erdélyi Ferencesek útja lapok szerkesztője. 1933–40 között a kolozsvári konvent házfőnöke, illetve a Szentföld erdélyi biztosa, a Szent Kereszt Hadsereg mozgalom központi igazgatója. 1942-től pedig Ferenc-rendi tartományfőnök. 1948-ban a brassói házfőnöki feladattal bízták meg. 1951-ben letartóztatták, majd a Duna-csatornához hurcolták kényszermunkára, ahol nyomtalanul eltűnt. Útleírást, imakönyveket, életrajzokat írt. Legismertebb munkája: Az erdélyi ferencrendiek (1927). Szülőfalujában szobrot állítottak neki, a középiskola az ő nevét vette fel.

18. – 95 éve született Haáz Ferenc etnográfus Székelyudvarhelyen. A múzeumalapító Haáz Ferenc Rezső fia. 1930-ban végezte el a Római Katolikus Főgimnáziumot, Kolozsváron földrajz-természetrajzi, Budapesten néprajzi tanulmányokat folytatott, 1941-ben doktorált. Tanított az udvarhelyi Református Kollégiumban, majd a kolozsvári egyetemen. A székelyföldi néprajzkutatás nagy ígéretének tartották. Parajd községről írt dolgozatot, a korondi fazekasságról, a varsági pele- és mókusfogásról tanulmányt. Udvarhelyszéki famesterségek c. könyve Kolozsváron jelent meg 1942-ben (új kiadása 2007-ben az udvarhelyi Litera-Veres Kiadónál). A Szovjetunióban halt meg 1944 őszén.

18. – 70 éve halt meg Brassóban id. Szemlér Ferenc író és műfordító. 1904–17 között Udvarhelyen tanított. 1922-től az Erdélyi Magyar Dalosszövetség elnöke volt.

23. – 85 évvel ezelőtt halt meg Kolozsváron Seprődi János zenei író. Kibéden született 1874. augusztus 15-én. Székelyudvarhely református kollégiumában járt középiskolába, 1894-ben végzett. Kolozsváron, a református kollégiumban tanított. Zenetudományi munkássága magába foglalta a népzenével való törődést is, kora neves népzenegyűjtője volt. Bár kezdetben kétségei voltak Vikár fonográfos gyűjtéseit, pontosabban az arról való lejegyzést illetően, hamar belátta a világelsőként alkalmazott módszer hasznosságát és maga is alkalmazta. Válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése 1974-ben került kiadásra hazánkban.

26. – 65 éve született Székelykeresztúron Péterffy Enikő tanár, tankönyvszerző.

28. – 120 éve született Nagymedeséren Kiss Elek pedagógiai és teológiai író, műfordító. Középiskolai tanulmányait Székelykeresztúron kezdte. Kolozsváron végezte a főiskolát, majd Oxfordban tanult. Kissolymosban volt unitárius lelkész 1925–21 között, Kolozsváron teológiai tanár. 1946-tól haláláig (1971. dec. 7., Kv.) az erdélyi unitáriusok püspöke volt. Több egyházi lapot (Unitárius Egyház, Unitárius Közlöny, Teológiai Akadémiai Értesítő, Keresztény Magvető) szerkesztett, az Unitárius Evangélium alapítója. Pedagógiai és teológiai tárgyú munkákat írt, kiadta Bölöni Farkas Sándor Utazás Észak-Amerikában c. munkáját (Kv., 1935).

30. – 250 éve halt meg Szentábrahámi Lombárd Mihály unitárius egyházi író Kolozsváron. 1683-ban született Városfalván. Kolozsváron és külföldön tanult, a kolozsvári kollégiumban tanított, 1737-től püspök volt. Egyházi közpénztárat hozott létre, az egyházi kormányzatba világi személyeket vont be. Gyászbeszédeket, imádságokat írt. Utóda, Ferencz József püspök így írt róla: „Mint világítótorony a tengerből, úgy emelkedik ki ő e korszak sötétségéből. Nemcsak a maga korára volt hatása. Az utána következett nemzedékek is az ő lelke által gyújtott világosságból táplálkoztak.”


P. Buzogány Árpád
Fejlesztő: Maxweb