Lábjegyzet

Körkép a Kárpát-medence népi vallásosságáról

 

    Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. Konferencia Sepsiszentgyörgyön, 2005. szeptember. Szerkesztette: S. Lackovits Emőke – Szőcsné Gazda Enikő. Kiadja a Székely Nemzeti Múzeum és a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság. Sepsiszentgyörgy–Veszprém, 2007. I. kötet: 482 oldal. II. kötet: 418 oldal. Hozzá: CD a képanyaggal.

    A Népi vallásosság a Kárpát-medencében konferencia-sorozat 1991-ben Sepsiszentgyörgyről indult útjára, majd veszprémi és pápai kitérők után 2005 szeptemberében ismét Sepsiszentgyörgyre tért vissza. A tudományos ülésszak megszervezésének célja kezdetektől fogva az volt, hogy a kommunista időszakban háttérbe szorított vallásos megnyilvánulásokra terelje a figyelmet. A téma iránti intenzív érdeklődést az is jelzi, hogy a konferenciasorozat már hetedik fordulóját érte meg, és az ott elhangzott nívós előadások publikálására mindannyiszor lehetőség nyílott.

    2007 őszétől a legutóbb megrendezett sepsiszentgyörgyi szimpózium előadásait is kezébe vehette az olvasó. A Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7 című konferenciakötet 52 előadás szöveg- és képanyagát tartalmazza. A két vaskos kötet 6 ország magyarjainak vallásgyakorlását, kis- és nagyegyházait, vallásos tárgyait, énekeit és imáit, vallásos színezetű népszokásait ismerteti. Szerzői közt nagy számban vannak neves egyetemi tanárok, akadémiai kutatók, ismert néprajzosok, muzeológusok, történészek, vallás- és művészettörténészek, de a szerkesztők helyet adtak a most induló tehetséges kutatóknak, vagy a saját egyházközségük történetét feltáró papoknak is.

    A kötet vallás- és egyháztörténeti témakörrel indul, e részből több fontos, térségünket reprezentáló írás emelhető ki. Különösen érdekes Kurta József tanulmánya, aki a reformátusok körében fennmaradt passióéneklési szokást mint paraliturgikus elemet ismerteti: a református egyházban elfelejtették betiltani a passióéneklést, ezért hihetetlenül értékes gregorián dallamok maradtak fenn napjainkig. Igen fontosak a forrásközlések: Coroi Artur közel 100 oldalas tanulmánya egy altorjai tanító feljegyzéseiről, továbbá Bárth Dániel unitárius szertartáskönyveket feltáró munkája. A szektásodási folyamatot Kinda István a nagyborosnyói cigányok példáján keresztül szemlélteti.

    Egyházművészeti részében Székelyfölddel három tanulmány foglalkozik. Demeter Lajos a háromszéki temetők jelképeiről nyújt öszszegzést. Barabás Hajnalka és Kovács Mária a sepsi- és kézdiszéki klenódiumok áttekintését végzi el.

    Az archaikus imaszövegek mellett egy igen érdekes téma is felbukkan a kötetben: Albert Ernő a káromkodási szokásokat ismerteti csíki és háromszéki példák alapján. Kővári Réka Kájoni Cantionale Catholicumának elveszettnek vélt dallamait találja fel Felső-Háromszéken.

    A vallásos szokások közül Csíkból a gyermekágyas asszony beavatási rítusait, a szentsírőrzést, a somlyói búcsút, Udvarhelyszékről unitárius veszekedő énekeket, Háromszékről a beteg gyermek átkeresztelésének rítusát ismerheti meg az olvasó. A vallásgyakorlásról szóló fejezet tanulmányai közül kiemelnénk a moldvai csángókra vonatkozó tömböt, amelyben Tánczos Vilmos szakirodalmi áttekintése mellett Peti Lehel fiatal kutató igen jelentős tanulmányát említenénk meg, aki a mágikus büntetőrítusokat elemzi.

    A kötethez társuló CD-t megnyitva az olvasó kitűnő minőségű képeken szemlélheti- hallgathatja meg az előadásokhoz kapcsolódó vizuális és auditív anyagot.

    Bár ismertetésünk elsősorban a Székelyföldet érintő tanulmányokat emelte ki, az 52 tanulmány átböngészése után a magyarok lakta területek egészére láthat rá az olvasó. A könyv megvásárolható a Székely Nemzeti Múzeumban.

Kolumbán Zsuzsánna
Fejlesztő: Maxweb