Évfordulóink

Évfordulóink. 2007. október–december

 

      Október

    2. – 235 éve halt meg Karácsonyi Ignác egyházi író. Pécsett született 1762. január 25-én. 1757–1758-ban az udvarhelyi jezsuita iskolában retorikát és poétikát tanított.

    – 95 éve született Rugonfalván Balogh Dezső népdalkutató. Székelykeresztúron végzett a tanítóképzőben.

    3. – 100 éve született Székelyszentléleken Benedek Simon, páter Benedek Fidél történész, szülőfaluja iskolájának névadója. Történettudományi doktorátust szerzett 1945-ben. Munkái: Tatárbetörés Csíkba 1661-ben (Kolozsvár, 1945), A kolozsvári ferences templom (Kolozsvár, 1946).

    4. – 10 évvel ezelőtt hunyt el Udvarhelyen Venczel László (szül. 1915. febr. 22., Csíkszereda). 1947-ben Márton Áron püspök nevezte ki az udvarhelyi Római Katolikus Főgimnázium igazgatójának, ám egy év múlva államosították az intézményt. A Pénzügyi Iskolaközpont, majd az udvarhelyi tanítóképző matematikatanára volt.

    5. – 110 éve született Dályában Csűrös Emília ifjúsági író (megh. 1970. szept. 9., Bp.). Gyermekszíndarabokat, daljátékokat, ifjúsági regényeket adott ki. 1941-ben költözött Magyarországra.

    6. – 85 éve halt meg tífuszban Szegeden Mihalik Kálmán zeneszerző, Csanády György Székely himnuszának megzenésítője. Oravicabányán született 1896-ban, a kolozsvári piarista gimnáziumban érettségizett 1914-ben. Jól képzett, tehetséges zongorista volt, rajzolt és festett is. A kolozsvári egyetem orvosi karára iratkozott be, majd a frontra került az első világháborúban, két év után tért haza. Az egyetemet Szegedre költöztették, ott szerzett diplomát, a vegyészeti tanszéken volt tanársegéd. 1991-től Szegeden Mihalik Kálmán alapítvány működik, amely méltó síremléket állíttatott a zeneszerzőnek.

    23. – 395 éve halt meg Brassóban Petki János költő. Derzsben született 1572-ben. Kincstárnok, Udvarhelyszék királybírája volt. Báthory Boldizsár, majd Báthory Zsigmond fejedelem szolgálatában állt, annak lemondása után I. Rudolfot, majd Bocskai Istvánt szolgálta. A székelyek főkapitánya volt, 1607-től kancellár. Mivel Báthory Gáborral szemben bizalmatlan volt, a kancellárságról lemondott, mire a főkapitányi tisztségből is menesztették. 1611-ben csatlakozott a Báthory-ellenes mozgalomhoz, annak leverése után a brassói szászoknál húzódott meg. Verseire a sztoicizmus volt nagy hatással.

    – 30 éve halt meg Budapesten Szövérdy Gyula író, szerkesztő (Számadás, Búvár). Parajdon született 1909. január 22-én. 1945-ig Gáspár volt a vezetékneve. Debrecenben végzett egyetemet, 1945 után tanár volt és bányageológus. Történelmi regényeket és színműveket írt.

    26. – 65 évvel ezelőtt született Udvarhelyen Magyari Lajos költő, műfordító. Szülővárosában járt középiskolába, Kolozsváron magyar irodalom szakos tanári képesítést szerzett. 1968-tól a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör napilap munkatársa, 1990-től a Háromszék főszerkesztője, szenátorvolt. Csoma Sándor naplója című poémája általános iskolai tananyag, több nyelvre lefordították. Írói álnevei: Vargyasi Miklós, Udvarhelyi Miklós.

  27. – 70 éve született Korondon Ráduly János folklorista, író, költő. Kibéden lakik. A településen és környékén végzett népköltészeti gyűjtéséből (ballada, népmese, találós kérdés stb.) számos kötet jelent meg. Több kötetet publikált ismert és újabban felfedezett, általa megfejtett rovásírásos emlékekről. Közölt verset, gyermekverset, románból fordít. Eminescu Luceafărul című költeményének magyarra fordításáért állami elismerést kapott. Tagja a Magyar Írók Szövetségének. Negyven önálló kötete jelent meg eddig, háromszáznál több kibédi mesét gyűjtött és közölt, ezzel választott faluja első helyen áll a magyar nyelvterületen.

    28. – 135 évvel ezelőtt született Kászonaltízen Ráduly Simeon irodalom- és zenetörténet-író. Teológiát végzett, magyar–latin szakos tanári képesítést szerzett. Csíksomlyóról került Székelyudvarhelyre, 1902-től a Római Katolikus Gimnázium tanára volt. Munkája: Kájoni János működése – szakdolgozat, kéziratban. 1905. május 11-én halt meg Udvarhelyen.

      November

    6. – 115 éve született Királyhegyesen Réty Imre lapszerkesztő. Bölcseleti doktorátust szerzett Budapesten, Temesvárról került Székelyudvarhelyre. 1929–1938 között Székelyudvarhely polgármestere volt. Az általa alapítottMagyar Kisgazdapárt listáján parlamenti képviselőnek választották. 1976. március 17-én hunyt el a székely anyavárosban.

    10. – 85 évvel ezelőtt született Székelyszenterzsébeten Molnár Béla állattani szakíró. Keresztúron járt középiskolába, az egyetem elvégzése után tanított az udvarhelyi Mezőgazdasági Szaklíceumban, majd egyetemi tanár Kolozsváron, a biológiai tudományok doktora.

    12. – 25 éve halt meg Székelyudvarhelyen Tamás Gáspár emlékíró, Tamási Áron öccse (szül. 1904. aug. 15., Farkaslaka). Féja Géza biztatására írta meg emlékezéseit, amely 1970-ben jelent meg Vadon nőtt gyöngyvirág címmel.

    13. – 60 éve született Parajdon Barabás László tanár, néprajzkutató, szerkesztő. Elsősorban a Sóvidék, a Maros- és Nyárádmente népszokásait gyűjti, dolgozza fel. Több önálló kötete jelent meg. Marosvásárhelyen él.

    14. – 60 éve született Dályában Lőrincz József tanár, költő, közíró. Szakdolgozatát Józsa Béláról írta. Tanár volt Székelyderzsen, Kányádban, jelenleg az udvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban. Az intézmény névadójáról önálló kötetet adott ki (Tamási Áron hazatérése, Székelyudvarhely, 2000). Más munkái: Férfinyaram (versek, 2002), Kőbe faragott remény (2005), A kultúraváltás sikeréért (2006), Kellő igék, megtartó gondolatok (2007).

     – 160 éve született Rugonfalván Bartha Miklós politikai író, szónok (megh. 1905. okt. 19.). Az udvarhelyi Református Kollégium elvégzése után a magyar fővárosban jogot tanult.1872-ben Udvarhely első aljegyzője, másik évtől országgyűlési képviselő volt. Főmunkatársa volt az 1873-ban indult udvarhelyi Baloldal című lapnak. 1880-ban Kolozsváron megindította az Ellenzéket, Erdély legnagyobb hatású politikai napilapját. Munkái: Hangulatok (tárcák, 1897), Melanie (dráma, Bp., 1888), Kazárföldön (útirajz, Bp., 1901), Feleség (dráma, 1902), Összegyűjtött munkái (1908–1913, hat kötetben).

    16. – 55 éve hunyt el Budapesten Farczádi Sándor költő. 1889. december23-án született Farcádon, eredeti neve Sándor Áron. Székelyudvarhelyen járt középiskolába, 1926- tól tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak. 1942-ben Budapestre költözött. Három verskötetében a népnyelvvel való bánásmód és a keserű humor kiemelkedő.

18. – 40 éve hunyt el Marosvásárhelyen Tittel Andor tanár. 1911. november 20-án született Székelyudvarhelyen, 1929-ben végzett a Római Katolikus Gimnáziumban, 1936-tól annak tanára, 1952–1961 között pedig az udvarhelyi tanítóképző tanára és igazgatója volt.

      December

    2. – 40 éve hunyt el Nyárádszentsimonban Donáth László novellista. Etéden született 1883. április 5-én, Székelyudvarhelyen kezdte a középiskolát. Református lelkész volt, a Kemény Zsigmond Társaság tagja. Több kötet novellája, egy regénye és színjátéka jelent meg.

    15. – 120 éve született Nagybaconban Konsza Samu folklórgyűjtő (megh. 1971. szept. 15., Sepsiszentgyörgy). Az udvarhelyi Református Kollégiumban járt középiskolába, majd Budapesten magyar–latin szakos tanári szakon végzett. Nagybacon nyelvjárása című dolgozatával doktori címet szerzett. Fiatalkori népköltészeti gyűjtését diákjai bevonásával gyűjtőmozgalommá szélesítette, Háromszéki magyar népköltészet címmel 1957-ben Marosvásárhelyen adták ki.

    18. – 65 éve született Bogárfalván Hajdó István plébános. 1968–1978 között Nyikómalomfalván és Székelylengyelfalván szolgált, 1992-től gyergyószentmiklósi főesperes 2005- ig. Nevéhez fűződik az Orbán Balázs szülei sírkertjének újratervezése.

    29. – 105 éve született Mihály László Barna (Cs. Mihály) író, költő, újságíró Székelyudvarhelyen. A Római Katolikus Gimnáziumban végzett, a magyar fővárosban magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett. Több lap munkatársaként közölt. A második világháborúban sajtótudósító volt Olaszországban, 1945-ig újságíró, később a budapesti Szabó Ervin Könyvtár munkatársa. Tizenhét önálló kötete jelent meg: színművek, versek, regények, publicisztika. 30 évvel ezelőtt, 1977. július 5-én hunyt el Budapesten.

    30. – 80 éve született Kápolnásfaluban Lőrincz Ernő jogtudományi szakíró. A keresztúri unitárius gimnáziumban tanult, majd jogot végzett Kolozsváron. Magyarországra telepedett Önálló munkái az erdélyi munkaviszonyok szabályozásával kapcsolatosak.

    31. – 45 éve halt meg Aradon Halmágyi Samu költő, publicista. Szentmihályon született 1880-ban. Dicsőszentmártonban tanított, ott jelent meg két verskötete (Még egyszer és mindig, 1914 és Hadak útján, 1916). A húszas években az udvarhelyi Polgári Leányiskolát igazgatta, majd líceumi tanár volt, Tompa László baráti köréhez tartozott. Udvarhelyen jelent meg Utam című verskötete 1923-ban. 1937 után Aradra telepedett.



 

    

P. Buzogány Árpád
Fejlesztő: Maxweb