Tárgyi örökségünk

Tájház lesz a Kárpát-medence legöregebb házából

   

     Ha Homoródalmás nevét hallja az ember, legtöbb esetben a Vargyasszurdokban lévő Orbán Balázsbarlang jut eszébe. Pedig a falunak van egy másik nevezetessége is. Itt található a Kis-Homoród mente, vagy talán az egész Kárpát-medence legöregebb háza. A falu délnyugati részén, a Német utca sarkán (18. szám), Bencző Dénes örökségén áll. A kékre meszelt, meredek cseréptetős épületet a tulajdonos és családja manapság terménytárolásra és raktárnak használja. Az utcára merőlegesen elhelyezett téglány alaprajzú épület szabályos tömegét, tetőformáját tekintve a barcasági és a szászföldi lakóházakat juttatja eszünkbe, amely egyébként egész Homoródalmás építkezésére jellemző. E sajátos építkezési stílus kialakulását nemcsak a Szászföld közelsége befolyásolta, hanem a vidék erőforrásai is lehetővé tették. A település környéke ugyanis tele van az építkezésben hasznosítható kőzetekkel (terméskő, mészkő).

    A mészégetés és a mésszel való kereskedés régi foglalkozás Homoródalmáson. Ennek írásos nyomai egészen a XVI. század végéig vezetnek vissza. A homoródalmásiak már a XVIII–XIX. században többnyire szász mintára épült kőházakban laktak, amint az a homoródalmási és lövétei előnévvel élő Orbán István 1832-ben megjelent írásából is kitűnik: „az Almásiak azért is nagyobbára égetett veres cserepes fedelű kőházakat szoktak, s szeretik lakásokra építeni; n e m p e d i g oláhos kunyhókat” (Nemzeti Társalkodó, 1832. 8. sz., 125. o.).

    A terméskőből épült ház három helyiségből (eresz, oldalkamra, szoba) áll. Szobájának középső menynyezeti, szépen faragott, profilált, hornyolt és véséssel díszített gerendáján a következő háromsoros latin nyelvű felirat olvasható: MICHAEL SZILA /GI ET UDVARHELI/ A : D : 1645. A felirat a gerenda közepén van elhelyezve, két oldalról levéldíszt (sás?) vagy kosarat formázó díszítővonalak fogják közre. A ligatúrát (egybeírt betű) is tartalmazó, gondosan metszett feliratban, amely egyértelműen bizonyítja, hogy az épület a XVII.A terméskőből épült ház három században már állt, az ácsmester az építtető nevét és az építés évszámát örökítette meg.

    De ki volt Szilágyi Udvarhelyi Mihály, akinek tellett egy ilyen házra? Kérdésünkre a korabeli székely katonai összeírásokban hiába keressük a választ. Ilyen nevű katonaköteles ember Homoródalmáson a XVII. századi lustrakönyvekben nem szerepel. A találgatások mezején maradva, úgy véljük, hogy e név a falu korabeli lelkészét takarja (has o n n e v ű l e l k é s z , S z i l á g y i Udvarhelyi T a m á s prédikátor 1 5 8 3 - b a n Derzsben szolgált). Homoródalmás régi lebontott temploma is a Csonkatemplom határrészen, nem messze a szóban forgó háztól állt. A fentiek ismeretében feltételezzük, hogy az épület egykoron mint paplak fungált. A kérdés egyértelmű megválaszolásához természetesen további kutatások szükségesek.

    A műemlékként számon tartott, jelenleg magánkézben lévő épülethamarosan elnyeri méltó rendeltetését. 2006-ban a helyi civil szervezetek és az önkormányzat tervbe vette, hogy a házat megvásárolja és felújítja. A főszerepet a Rika Kistérségi Egyesület vállalta fel. A Hargita Megyei Tanács és a helyi önkormányzat által kiírt pályázatoknak köszönhetően sikerült is előteremteni a vételi ár egy részét. A ház tulajdonjogának rendezése folyamatban van. Ha a hiányzó összeg pótlódik, már nem lesz akadálya, hogy a ház és a hozzátartozó telek a Rika Kistérségi Egyesület tulajdonába kerüljön. Az épület, szakszerű felújítás után, Homoródalmás Tájházaként működne, amelyben helyet kapna egy Szabó Gyula emlékszoba is.

 

Mihály János
Fejlesztő: Maxweb