Népi kultúra

A Székelység (1931–1944) néprajzi tárgyú cikkei

    1931-ben, „10 évi állandó rágódás eredménye”-ként Bene József festőművész allegorikus címlapjával indul a Bányai János szerkesztette Székelység, a Székelyföldet és népét ismertető havi folyóirat. Az akkori tudományosságtól kezdetben alig pártolt lapnak a második világháború vihara vet véget.

    A külső munkatársak segítségével megjelenő lap „a napi égető problémáink tárgyalásával összekötő kapocs szerepét játszotta az itthon maradottak és a szülőföldtől elszármazottak között”, s mint beköszöntőjében írta Bányai, egy kis tégla akart lenni ahhoz az építményhez, melynek az alapjait bizony már az elődöknek le kellett volna rakniok. Azoknak nevei, kik segítették a lap megjelenését, a mellékelt szűkített bibliográfiai adatokból kiderül. Dr. Paál Árpád véleménye jellemző volt a lap szerkesztőjének attitűdjére: „Úgy képzelem, hogy e folyóirat politikamentes, de annál erősebb társadalmi színezete, történelmünket felkutató természeti adottságaikat felbecsülő munkája minden külön formalitás nélkül erős megszervezője lehet a székely értelmiségnek. Minden formalitás nélkül csoport és összetartás alakul ki a folyóirat körül, mely kiérleli a székelység hasznos, okos, jövendőcsináló öntudatát. Nem nagy szavak, nem előre kikiabált nagy programmal, hanem természetes egyszerűséggel és magunk közötti őszinteséggel azt a lélekfolyamatot érleli ki a székelységben, hogy a magunk dolgainkról fölvilágosodjunk, egymást megismerjük és minden értékünk helyes megbecsülésére rászokjunk. Ez kell nekünk.”

    A lap célja az esetleg másként elkallódó adatok lépésről lépésre való gyűjtögetése volt tehát, „nem villaszámra bőven adagolható polyvaként, hanem kis helyen elférő kalászokként.” Kis tükör szeretett volna lenni, amely „a maga tarkaságával lekicsinyített mását mutatja a mi ezerféle szálból összeszőtt vonatkozásainknak.”

    S habár jelentek meg hasábjain tudományos igényű írások is, nem tudományos jellegű, hanem ismeretterjesztő, adatgyűjtő, öntudatébresztő, igazi honismereti folyóirat volt. Lap, melyben helyet kaptak a néprajz, az irodalom és A Székelység (1931–1944) néprajzi tárgyú cikkei irodalomtörténet, a lapszemle, a visszaemlékezések, a közművelődés és gazdasági élet, a zene, sport, közegészségügy, a mentálhigiénia, góbéságok, szerkesztői üzenetek, és vegyesek is. Rovatai, mint pl. a Székelyföldi lexikon, a Székelyföld kutatása, Székely szótár vagy a gyakorlati jellegű Lármafa, mind a meghirdetett célt szolgálta. Csak sajnálhatjuk, hogy abbamaradt...
A
Ágoston János: Régi táncközi kurjantások. IX (1939). 58. o.

B
Balázs Imre: Hangyabolyból hogyan gyűjtenek a gyermekek hangyasavat Odorheien? VIII (1938). 54. o.
Balogh Ödön: Néprajzi jegyzetek a gyimesi csángókról. III (1933). 14. o.
Bányai János: A hormonoknak még híre se volt, amikor a székely atyafi már tudott róla. X (1940). 3. o.
Barabás Endre: A székely nyelvjárások. IV (1934). 35–36. o.
Barra Pál: Hangyatojások gyors gyűjtése. VIII (1938). 54. o.
Blénessy Alajos Gy.: Cinkus. VIII (1938). 42–43. o.
Blénessy Alajos: Népszájon napjainkig fennmaradt ősi regőlő versek
Gyergyóból. VIII (1938). 75–76. o.

C
Csüke, vagyis denevérfogás. III (1933). 29. o.

E
Egy székely házaspár huszadik gyermeke ünnepies keresztelője. X (1940). 56. o.
Eperjessy A.: Csögös Lászandris újesztendeje. III (1933). 14. o.

F
(fj).: A csíkménasági pásztorok fafaragása. Összegyűjtötte Gaál Károly [ismertető]. IV (XIV) (1944). 10. o.

G
Gaál Sándor: Beszédes határrész neveink. VIII (1938). 69. o.
Gaál Sándor: Hajnalozás. III (1933). 87. o.
Gaál Sándor: Mária napi szokás Csíktapolcán. II (1932). 74. o.

H
Hargitai Zoltán: A növények népi vonatkozásai Háromszék alsó részén. II (XII) (1942). 49. o.
Hargitai Zoltán: Székelyföldi népies növénynevek. III (XIII) (1943). 5. o.
I
Incze Lajos: „Gyere ki huncutra!...”. IX (1939). 57. o.
Incze Lajos: A két Sófalva. X (1940). 50. o.
Incze Lajos: Vadjárások, orvvadászok, haltolvajok. IX (1939). 8–9. o. -is: Székely gyermekjáték, mint kísérletező eszköz (képpel). I (1931). 25. o.

J
Jancsó Gyula: Bordakészítés és szurokfőzés Erdővidéken. IX (1939). 52–53. o.
Józsa Sándor: Karácsonyi madarak. I (1931). 42. o.

K
K. Bogdán Géza, Holló Ernő, Vinczeffy Sándor, Könczey Gerő:
Falugúnynevek. VIII (1938). 100. o.
Kérelem népies növény és állatnevek gyűjtésére. VIII (1938). 45. o.
Kisvárday Gyula: A bukovinai székely falvak. IV (1934). 20–21. o.
Kötött kapu faragása és állítása Bágyban (A). III (1933). 78. o.
Kovács J. István: Nagyboldogasszonynapi legenda. IX (1939). 51. o.

L
Lukácsy Ferenc: Vesd bejebb kőnek. VII (1937). 25. o.

M
Megvetette magát, mint.... VIII (1938). 54. o.
Molnár István: Didergés [húsvéti szokás]. VII (1937). 25. o.
Molnár István: Húsvéti szokások Szentgericén, Marosmegye. IX (1939). 27–28. o.
Molnár István: Karácsonyi népszokás Galateni-Szentgerice községben. IV (1934). 19–20. o.

N
Nagy Gabriella: Jézus, a pásztor és a szorgalmatos leány (népmonda
Betesti községben, Odorhei m.). VI (1936). 15. o.
Nem lehet tétlenül nézni…. VI (1936). 17. o.

O

Ősi székely népviselet kialakulása (A) [Felhívás gyűjtésre]. IX (1939). 54. o.

P
Pongrácz Vilmos: Régi és új lakóházak építkezési módja Alcsíkban. VI (1936). 53–54. o.
Pongrácz Vilmos: Régi székely lakóházak díszítő elemei Alcsíkban. VIII (1938). 89. o.
Pongrácz Vilmos: Székely lakóház típusok Alcsíkban. VII (1937). 20–21. o.

S
Sándorné Nagy Gabriella: Mezőgazdasági eszközök részei
Székelymuzsnán (Mujna). IX (1939). 58. o.
Székely László és Kósa József: Alkalmi népies imádságok Alcsíkban.[Nagy „üdő” elé., Nagy „üdő” megállítása., Az igéző „rontás”orvoslása vízvetéssel., „A nehézkesek” imádsága.] VIII (1938).43–44. o.
Székely László: A keresztek népi vonatkozása. II (XII) (1942). 3. o.
Székely László: Csengettyű. I (XI) (1941). 7. o.
Székely László: Falvak szenthelyei. II (XII) (1942). 47. o.
Székely László: Székely élet és a harangok. I. (XI) (1941). 6. o.
Székely László: Székelyek a Zsilvölgyében II–III. X (1940). 4, 49. o.
Székely László: Székelyek a Zsilvölgyében. IX (1939). 28. o.
Székely László: Tízes csengettyű. I (XI) (1941). 7. o.
Székely László: Vallásos néprajzi adatok Orbán Balázsnál. X (1940).28. o.
Székely népies ipar és népviselet (A). II (1932). 5–6. o.
Székely néprajz [lapszemle, kiegészítések]. II (1932). 28, 44. o.
Székely ruha (A). II (1932). 75–76. o.
Székelyföldi adatok gyűjtésére pályázat és eredménye. III (1933). 13, 46,65. o.
Székelyföldi hímzések rajzai. III (1933). 78. o.
Székelyföldünk és népünk megismerése. III (XIII) (1943). 17. o.
Székelykapu motívum ébresztő órán. III (1933). 38. o.
Szendrey Ákos: A népi ruházkodás életkorjelző jelentősége. III (1933).88. o.
Szilády Zoltán: A székely tánclépés. IV (1934). 70–72. o.
Szilády Zoltán: Kérdések a székely népnyelv köréből. III (XIII) (1943).21. o.
Szittya Horváth Lajos: Népdalaink (kottával). I (1931). 9. o.
Szőke Mihály: Hogyan építsen a székely Gazda? IV (1934). 75–76. o.
T Tréfás elnevezések, megszólítások. VII (1937). 57–58. o.

V
Vámszer Géza: A csíki festékes szőnyeg. II (1932). 3–4, 25–26. o.
Vámszer Géza: Szentjánosnapi szokás Csíkszenttamáson. II (1932).10. o.
Végh Iluska: Hogyan aratják le az árpát a szemről a Nyikómentén? VIII (1938). 54. o.
Vinczeffy Sándor: Finum „guruzslószer”. X (1940). 12. o.

X

Xantusz Jánosné: A borda méretezése. IX (1939). 75. o.

Z
Zayzon Farkas: Egyik református faluban. VII (1937). 25. o.
Zayzon Géza: Megvetette magát, mint a papolci pap. IX (1939). 28. o.


Székely konyha


B. Solyóm Edith: Székely konyha. I (1931). 22. o.
[B.: A sósté.; Becsák Magda: Lőre.] VI (1936). 18. o.
[B. Solyóm Edith: A harabácki.; Mágory Lázár: Sósté.; Domby Emma:Tormaleves.; Gergely Margit: Tojáslepény.] VI (1936). 32. o.
[Nagy Olga: Perémes.; Domby Emma: Túrós leves, Répás paszuly.;Mátyás Zsigmond: Leszűrt pityóka.]. VI (1936). 55. o.
[Domby Emma: Aszaltalma leves., Saláta káposzta., Fehér Répa.,Kiszi.; Gergely Margit: Mákos leves.; Nagy Olga: Hájszeres., Feketecibre.; Becsák Magda: Tökmag leves.] VII (1937). 10. o.
 


Székely szótár


Balázs Márton: Tájszók, Târgul Secuiesc-Kézdivásárhely vidékéről.I(1931) 14, 29, 45. o.; II (1932) 30, 45, 92. o.
Nagy Gabriella: Mujna–Székelymuzsnáról. II (1932). 45. o.
[Nagy Gabriella: Mujna növény-állatnevei.; Szopos Kálmán: Delnitatájszói.] IV (1934). 38. o.
[Ágoston János: Tomesti Ciuc megye.; Csáki Mihály: A Maros forrásavidékén.; Á. Benkő Józsefné: Erdővidékéről.] VII (1937). 11. o.
[Máthé József: Dögróvás. – Kardalésza; Incze Lajos: Curteni (Muresm.)székely szavak Vinczeffy S.: Tréfás elnevezések a Homoród felsővidékéről.] VIII (1938). 19–20. o.
Balázs Alajos: Ocna de Jos–Alsósófalva (Odorhei-m.); Ditró–Ditrou (Csík–Ciuc m.). IX (1939). 8–9. o.
[Nagy Gabriella: Tájszók az udvarhelymegyei Székelymuzsna (Mujna) községben.; Horváth István: Gyergyókilyénfalváról (Chilieni).] IX (1939). 43. o.
Székely László: Alcsíki kifejezések, mondások. IX (1939). 59. o.
[Sándoryné Nagy Gabriella: Betesti–Betfalva Udvarhely m.; ÁbrahámÁrpád: Szavak és jó mondások Ditróhodosról.] X (1940). 11. o.
Székely szótár. I (XI) (1941). 24. o.
 

Róth András Lajos
Fejlesztő: Maxweb