Jelzések, emlékek, vélemények

Ereklyés országzászló Firtosváralján

 

    A trianoni békeszerződés által okozott nemzeti megaláztatások és szociális terhek Magyarország belpolitikájában a revíziós és szociális radikalizmust hirdető irányzatok állandó jelenlétét eredményezték. A békeszerződés felülvizsgálatának, módosításai követeléseinek, a vesztett háború feletti elkeseredés ébrentartásának egyik hajtása volt a maroshévízi születésű Urmánczy Nándor földbirtokos, a Védő Ligák Szövetsége elnöke által 1925-ben meghirdetett Országzászló Mozgalom, a revíziós zászlókultusz félhivatalos megnyilvánulása. A mozgalom égisze alatt létesített különböző emlékművek a közgondolkodás befolyásának eszközeként a mindennapok részévé váltak, ünnepségek alkalmával pedig szimbólumként szakrális funkciót is betöltöttek.

    Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés Észak-Erdélyt – összesen 43104 km-nyi területet – visszacsatolta Magyarországhoz. A magyar közigazgatás beiktatásával itt is lehetővé vált a nemzeti érzelmek kinyilvánítása. A visszacsatolt területek helységeiben is első világháborús emlékművek és országzászlók emelését szorgalmazták mint az új állami lét jelképét A mindössze négy évig tartó eufórikus hangulatban felállított emlékművek utólag a kommunista diktatúra célpontjává váltak: megsemmisítették vagy alakításon estek át.1

    Környékünkön Székelyudvarhely után Székelykeresztúron, Etéden, Küsmődön, Siklódon, Alsósófalván, Parajdon, Firtosváralján stb. állítottak országzászlót. Ezen emlékművek felmérése, bemutatása még várat magára. Itt kell megemlítenünk, hogy a Kovászna megye helységeiben felállított országzászlókra vonatkozó fennmaradt írásos és képi dokumentumokat nemrég József Álmos összegyűjtötte és közzétette, saját bevallása szerint azért, hogy azok helyreállítására, rendbetételére buzdítson.

    Az országzászló helyreállítása Firtosváralján megtörtént. Az Énlaka és Székelypálfalva között, a Firtos hegy déli lábánál, a Konyha-patak völgyében, 725–800 m tengerszint feletti magasságban fekvő kicsiny település lakóinak száma alig haladja meg a 200-at, de ragaszkodnak hagyományaikhoz és büszkék történelmi múltjukra. Ereklyés országzászlójukat 1942. július 26-án avatták fel. Az ünnepségen beszédet mondott az 1943-ban díszpolgárrá választott id. Máté Lajos unitárius lelkész is.

    Firtosváralján az 1950-es évek végén még állott a zászlórúd, majd elkorhadt. De a zászlórúd aljának foglalatát képező, szépen faragott, elkorhadt díszfoglalat darabjait 2004. augusztus 20-án személyesen vittem be a firtosváraljai paplakra, mondván Bálint Zsigmond (szül. 1926. ápr. 14.) unitárius gondnoknak, hogy őrizzék meg múzeumi tárgyként. Ennek újonnan faragott, pontos másolata 2004. augusztus 20-án került felavatásra.

     T ö r t é n t  u g y a n i s , h o g y 2003–2004-ben Firtosváralja volt az a tizennyolcadik település, amelynek hely- és családneveit gyűjtöttük, térképeztük dr. Janitsek Jenő kolozsvári nyugalmazott egyetemi tanárral. Gyűjtőmunkánk idején a Firtosváraljára férjhez ment, egykori énlaki tanítványomnál, Deák Albertné született Demeter Bertáéknál volt a szállásunk. Deákék két fia akkor éppen Budapesten folytatta művészeti tanulmányait. Az országzászló felújítására tett javaslatomat azonnal felkarolták és elkészíttették az eredeti pontos másolatát. A cserefából készült faragvány az ivói Ilyés Bernát kezének ügyességét dicséri. A koronás címer sértetlenül, épen fennmaradt. A gondos álcázásnak köszönhetően átvészelte a 40 évi szocializmust.

    Az országzászló újraállítására jól szervezett falutalálkozó keretében került sor 2004. augusztus 20-án.

1 József Álmos: Országzászló állítások Háromszéken. Sepsiszentgyörgy, 2006. 5–10. Dömötörfi Tibor: Országzászló mozgalom 1921– 44. In: Élet és Tudomány, 1991. 8. sz.

Szőcs Lajos
Fejlesztő: Maxweb