Forrásközelben

"Utolsó szükségre jutván..."

 

    Az erdélyi falusi élet századokon keresztül fennálló – országos törvénynyel is szabályozott – intézménye a zálog, a vagyontárgyak elzálogosításának gyakorlata volt. Amikor még nem léteztek bankok és más hitelintézetek, a falusi családok a kölcsönzés mellett rövid idő alatt pénzhez juthattak vagyontárgyaik zálogba bocsátásával is. Általában ingatlanokat vetettek zálogba, változó időtartamú, olykor nemzedékeken átívelő időszakokra. A zálogjog alapján gyakorolt ügyletekben jelentős szerepe volt a rokonságnak: egy vagyontárgy elzálogosításakor a rokonokat – „a véreket” – meg kellett kínálni, esélyt kellett adni, hogy az elzálogosításra kitűzött vagyonrész a rokonságban maradjon. A zálogba vett javakért pénzt adó fél nem lehetett a zálog tárgyának tulajdonosa, csak időleges használója. Az elzálogosított javakat nemcsak az elzálogosító fél, hanem annak rokonai is kiválthatták, ha a záloglevél záradékában megszabott feltételeket teljesítették.

    A leggyakoribb a földparcellák (bel- és kültelkek, szántók, kaszálók) elzálogosítása volt, de zálogba vetettek eszmei tulajdonrészeket is, például csoporttulajdonban lévő malom részét, vagy ingó javakat, például ökröt.

    Az alábbi három záloglevelet homoródalmási gyűjtésünkből válogattuk. Annak ellenére, hogy egy évszázadot átfogó időszakban születtek, a forma és a tartalom szempontjából alig fedezhetők fel különbségek köztük. E hasonlóság az életkeretek meghatározó tényezőinek: a belső viszonyok stabilitásának, a biztonságkereső stratégiák változatlanságának jele. Ma már keveset tudhatunk azokról a kényszerűségekről, a „nyomorúságok” konkrét tartalmáról, amelyek szorításában arra a döntésre jutott a család, hogy egyegy darab földet elzálogosított.

    Az első záloglevél 1758-ból két csonka család egyezkedéséről ad hírt. Nem tudjuk meg, melyek voltak azok a sorscsapások, amelyek olyan „utolsó szükség”-re juttatták a „nyomorult szegény Aszszonyokat”, hogy szívesen eladtak volna egy darab szénafű helyet, de végül is meg kellett elégedniük az elzálogosításból kapott kevesebb összeggel:

      1. Mü N: Udvarhely Széki H. Almási Gothárd Pál és Barra János mind ketten primipilus Emberek adgyuk tuttára mindeneknek akiknek illik ez mü jelen valo Levelünknek rendiben Quad in hoc Anno Presenti 1758 die 3tia Mensis maji mikoron volnánk az Iffijab Gothárd István Uram Primipilus házánál jelen levén egy részről mű előttünk maga Gothárd István Uram, Édes Annyával Gothárd Péterné Aszszonyommal és Testvér neveletlen etseivel Péterrel és Andrással, más részről pedig Csala Dánielné Rigó Kata és Rigó Annók hajadon, és tőnek mü előttünk ilyen alkalmat és vásárt, hogy tudnia illik Lévén Rigó Kata és Rigó Annók Asszonyainknak Almásnak Szegréti nevű nevezetes helyében egy darabocska s z é n a f ű h e l y e k , melyet is a néhai A t t y o k R i g ó Mihály Uram adot volt Zállagban az G o t h á r d I s t v á n Uram és etsei nagy Attyoknak néhai Gothárd István urunknak Pro flo 3 d idest hat magyar forintokért s negyven pénzért.Utolsó szükségre jutván ezen fen Specificált Rigó Kata és Annók Asszonyaink meg kénálák mü előttünk fen Specificalt Gothárd uraimékot, hogy azon Szénafű helyre adnának pénzt őkigyelmeknek és örökösön kezeknél hadgyák, de Gothárd Uraimék örökére meg nem vásárlák, hanem ezen nyomorult Szegény Asszonyoknak kérésekre és sok törekedésekre adának flo H 3 idest három magyar forintokot oly tamen Conditione hogy 16 esztendeig se magok se közeli és távoli véreik ki ne válthassák el telvén pedig a 16 esztendő Gothárd Uraimék is tartozzanak kibocsátani ha a pénzeket meg adgyák. Mely dolog mü ellőttünk így menvén végben mü is adtuk és írtuk ezen kezünk írását Fide Nostra Mediante ibidem qui Supra Petsetünkkel is meg erősittvén, Gothárd Pál mpria Barra János mpria

    A következő záloglevélben egy idős házaspár a falu belterületén fekvő kenderföld elzálogosításával próbál kilábalni szorult helyzetéből, miután sikertelenül kért segítséget rokonaitól és a falu egyetlen főrendű családjától:

     2. Bálint János és Batzó Rebeka Asszonytól zállogosított kender földről szólló Contractus 1834-be. Mü alább írtak adjuk tudtára mindeneknek az kiknek illik, mostaniaknak és ez után következendőknek, hogy ezen folljó1834 dik [sic!] oct.ber 31- dik napján midőn volnánk itten H.Almáson a Nemzetes Bálint János Uram nemes lako házánál, az hol is megjelenék mü előttünk írt Bálint János uram Feleségivel Batzó Rebeka Asszonnyal, más részről ifjab Sándor György ő k e g y e l m e k k i k i s tevének illjen egyezést és zállogos vásárt hogy t u d n i i l l i k n a g y szükségek lévén és nyomoruságoktól kénszerítve minden Atya fiai és vérei meg kénálások után adának egy akaratból Sándor György őkegyelmének egy darabocska kendör földet 24 az az huszon négy magyar forintokér vagy huszon négy ezüst huszasokért, mellj kender föld vagyon Bentző falva nevezetű helljen vicinusa egy felől az Kálmány István Jószága, felljül a Gábor József kender földe, nagysága ennek a kender földnek hossza 16 öll Széljessége 7 öll törvényes öllel mérve, melj huszon négy ezüst huszasokat által is vevé Bálint János Uram Feleségével Batzo Rebeka Asszonynyal és így Sándor György őkegyelmének birodalmába hagyák az kender földet 20 az az husz Esztendeig hogy addig se magok se más vér Attyok fia ki ne válthassa mivel mind meg voltak kénálva de gyengeségekbe és nyomorusságokba senki sem segéttet, még a Méltóságos Mihály János Ur is de a Mls. Ur is azt felelte hogy nincs módja hogy segélhessen hanem amig magoknak van az mihez nyulhatnak addig ehhel meg nem halhatnak, mellj illjetén feleletyét a maga irásából mü is szemeinkkel láttuk. Az husz esztendő eltelése után tartozik Sándor György is ki botsátani törvényes üdőben olljan tiszta pénzért a milyent adot érte. Mellj fen írt egyezés és vásár hogy mindenekben a fen meg írtak szerént lett s ment végben arról mü is bizonyittunk a mü igazhitünk szerént és nevünk al írásával és szokott petsétünkel erősítve. Sándor János és Bodor András Mind ketten Székellj Nemes Emberek.

    A harmadik esetről készült záloglevél záradékában a felek igyekeznek kizárni a távoli jövőben esetleg bekövetkezhető anyagi veszteségetis.

    3. Alól irtak adjuk arról való Kötlevelünket hogy most folyamatba indult 1852-ik Esztendő Január 12-én Homorod Almáson a Boér Dávid lakó Házánál létünkben ugyan ide való most idősebb Kenyeres András Nőjével Gothárd Máriával bizonyos Házi környül állások szükségitől kénszeritetvén egy kenderföldököt eladóvá tevék mely vagyon Almásnak Karátsonfalva felé forduló mezeibe Bot teleke nevű helybe egy felől osztályos vér Nagyob Kenyeres János más felől a reajáró szénafűvek szomszédságába, egy véka féreje föld, melyért Boér Dávid a megirt Kenyeres Andrásnak és Nőjének az […] Szükségeik pótlására adának Nőjével Rigó Rebekával készen megolvasva 25. Huszonöt váltó magyar forintot melyeket egyszersmind Kenyeres András és Nője Gothárd Mári kezekre vévén a körül szomszédosított kend e r f ö l d e t B o é r Dávidnak s Nőjének ugy maradváinak békességes birtokokba bocsáták, annyi meg egyezéssel hogy mikor vagy az el adó Kenyeres Andrásnak vagy maradvájának a visza váltásra módjok lejend ha akkor a föld trágyáson találtatnék míg a trágyázásnak háromszori hasznát évenként ki nem veszi nem tartozik ki bocsátani, különböző esetbe ha vagy az eladó vagy gyermekei, vagy vérei le tehetik a 25 forintot, akkor járó tiszta folyó pénzbe, tartozzék vissza botsátani mind tulajdonát. Mely zállogos vásár egyezés a megirtak szerént levén, aról ezen renden és al írásunk s petsétünk erőssége alatt a mü igaz hitünk szerént bizonyitunk az írt időben, napon és helyen. Bencő Mihálly mp Rigó János mp
  

Oláh Sándor
Fejlesztő: Maxweb