Évfordulóink

Évfordulóink. 2007. május–július

Május

    1. – 50 évvel ezelőtt halt meg Székelyudvarhelyen Szabó András műfordító. 1871. július 22-én született Bitán. Tanult a Református Kollégiumban, amelynek latin–görög szakos tanára volt 1894-től. Bár 1932-ben nyugalomba vonult, tanított a Római Katolikus Gimnáziumban. 1940–44 között az újrainduló Református Kollégium igazgatója volt. Fordította Platónt, Erasmust, Vergiliust és kiadta Benkő József Transsilvania Specialisából az Udvarhelyre vonatkozó részt (Kv., 1944.).

    2. – 50 éve született városunkban Miriszlai Miklós költő, grafikus. A temesvári műegyetem elektronika és távközlés szakán szerzett mérnöki oklevelet. Szatmárnémetiben dolgozott (1982–88), majd Egerbe telepedett át. Írói neve Mirisz Miklós.

    3. – 55 éve halt meg Budapesten Csanády György költő. Városunkban született 1895. február 23-án. A Református Kollégiumban érettségizett 1913-ban, a budapesti Kereskedelmi Akadémiát végezte el, de az irodalomnak és az irodalomból élt. 1915-től megjárta az első világháború harctereit. 1918. október 28-án Piave mellett megsebesült és leszerelték. A háború után áttelepült Magyarországra, hírlapíró, szerkesztő, szövegíró, rádióriporter és hangjátékíró volt. 1921-ben írta és 1941-ben Budapesten jelent meg a mára már feledésbe merült A májusi Nagyáldozat című misztériumjátéka. Ebben található Kántálé c., tehát zsoltárnak készült éneke (eredetileg Bujdosó ének), amelynek utóbb Mihalik Kálmán szerzett dallamot és amelyet Székely himnuszként ismerünk. Kötetei: Az évek (versek, Kv., 1927.), Álmok (versek, 1926.), Ének (versek, 1934.), Diáknyomorért (é. n.). 1955-ben az udvarhelyi református temetőben a Székely Dalegylet állított kopjafát neki, ezt a Székely Fafaragók Klubja készítette. 1980-ban hozták haza hamvait a Farkasréti temetőből. Ki tudja merre, merre visz a végzet… címmel Gellért Géza összeállításában jelent meg kiadvány róla (Szudv., 1995.), majd Gábor Dénes Gondolatok a Székely Himnuszról (Szudv., 1998.) c. füzete.

    8. – 40 éve hunyt el Nagyenyeden Musnai László lelkész, bibliakutató, művelődéstörténész. Székelykövesden született 1888. február 26-án. Az udvarhelyi Református Kollégiumban járt középiskolába. Teológiai magántanár volt Kolozsváron; Debrecenben doktorált 1928-ban; a nagyenyedi kollégiumot igazgatta 1941–45 között. A magyar bibliafordítással kapcsolatos közlései jelentek meg.

    10. – 145 évvel ezelőtt született Szentlászlón Kóbori János folklorista (mh. 1933. dec. 11., Marosvásárhely). Városunk Református Kollégiumában végzett 1885-ben, majd elvégezte a teológiát és a magyar–német szakot. A Kemény Zsigmond Társaság 1897-es népköltési gyűjtőpályázatán díjat nyert.

    12. – 135 éve született városunkban Jakab Miklós író és hírlapíró (mh. 1925. jan. 12., Torda). A Református Kollégiumban tanult. Kötetei: A Hargita alól (Bp., 1906.) és Erdélyi szász népmesék.

    18. – 35 évvel ezelőtt hunyt el Márkos András szobrász Kolozsváron (sz. 1919. febr. 6.). 1973. január 21-én avatták fel Székelykeresztúr főterén Petőfit ábrázoló egész alakos bronzszobrát, amelyet sokan a legjobb Petőfiszobornak tartanak. A világszabadság költőjéről mintázott mellszobra tíz éve áll a Petőfiről elnevezett keresztúri általános iskola előtt.

    20. – 105 éve született id. Haszmann Pál helytörténész Kommandón (mh. 1977. szept. 13., Csernáton). Székelykeresztúron is járt tanítóképzőbe, Csíksomlyón végzett. Történeti és néprajzi gyűjteményéből alapította a csernátoni tájmúzeumot 1973-ban. Néprajzi és helyismereti írásokat közölt.

    22. – 70 éve halt meg Tordán Balázs Ferenc író, költő. Kolozsváron született 1901. október 24-én, unitárius teológiát végzett, négy évig ösztöndíjjal tanult Angliában és az Egyesült Államokban. Bejárom a kerek világot (1923–1928) c. útleírása folytatásokban jelent meg a Keleti Újságban, majd 1929-ben könyv alakban. Hazatérte után a székelykeresztúri unitárius főgimnáziumban lett bennlakási felügyelő. Ifjúsági konferenciákat, gazdaképző tanfolyamokat szervezett, beindította a Kévekötés c. ifjúsági lapot. 1930-tól haláláig Mészkőn volt lelkész. A társadalmi megújulást, a falufejlesztést, szövetkezeti mozgalmat fontosabbnak tartotta írói munkásságánál is.

    24. – 55 éve született Erdőszentgyörgyön Szabó Zoltán képzőművész. Városunkban is vett részt csoportos kiállításon. A marosvásárhelyi Megyei Történelmi Múzeumnál dolgozik muzeológusként.

    25. – 75 éve született Árapatakon Dávid László művészettörténész. Városunkban járt középiskolába. A kolozsvári református teológia elvégzése után 1969-ben egyháztörténetből doktorált. A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei (Buk., 1981.) c. kötete a témában alapmunkának számít. Nyugalomba vonulva újból Székelyudvarhelyen él.

    26. – 40 éve halt meg Udvarhelyen Hadnagy Albert levéltáros (sz. 1901. jan. 21.).

Június

    24. – 160 éve született Szatmáron Felegyházi Antal természettudományi író (mh. 1916. május 19., Bp.). Az udvarhelyi Református Kollégiumban tanított 1876 –1907 között.

    25. – 110 éve született Szentábrahámon Fekete Lajos író, költő. Az udvarhelyi Református Kollégiumban érettségizett, majd teológiát végzett. Fogarason, Ürmösön és Brassóban volt unitárius lelkész. Vajdasági költőtársától megkülönböztetendő a lapok Erdélyi előnévvel közölték verseit. Pusztai vándorlás című verseskönyvében (Fogaras, 1928.) a népnemzeti iskola hatása uralkodó. Ének a viharban c. regénye 1936-ban jelent meg Kolozsváron; Tovább a szirteken címmel összeállított kötete kéziratban maradt.

    27. – 235 éve halt meg Torockószentgyörgyön Kénosi Tőzsér János unitárius egyháztörténet-író. 1708-ban született Kénosban, Kolozsváron tanult; Tordán volt rektor. 1753-ban szentelték pappá. Az unitárius nyomdákra és könyvekre vonatkozó adatokat gyűjtött, unitárius szerzőket vett számba kéziratos munkájában. Egyháztörténetet írt, amelyet többen folytattak.

    – 80 éve született városunkban Ádám László földtani szakíró. Udvarhelyen és Székelykeresztúron járt középiskolába, a Református Kollégiumban érettségizett. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézetének főmunkatársa.

    – 55 éve hunyt el Besztercén Léstyán József plébános, művészettörténész. 1886. szeptember 21-én született Szovátán. 1920–31 között a gyulafehérvári Batthyaneum igazgatója volt, egyházművészeti dolgozatokat közölt. Önálló kötetben jelent meg a gyulafehérvári székesegyház ismertetése és Beszterce műemlékeiről készült leírása

    – 50 éve született városunkban Szakács István Péter író, publicista. A kanadai emigráció irodalmáról írt dolgozatával doktori címet szerzett, a Tamási Áron Gimnázium tanára. Legtöbb írását a marosvásárhelyi Látó közölte. Önálló kötetei: Francia tavasz (Mv., 1996.), A belga utazó (Mv., 2001.), A vádlott neve Wass Albert Dokumentumok a Wass Albert-dossziéból (Szudv., 2002.), Steven Cook–Szakács István Péter: Gimi az egész világ. Farsangi – huncutságok. (Szudv., 2001.), Le nem hallgatási botrány.

28. – 75 éve született Máréfalván Kovács Piroska tanár, népművelő, néprajzos. Szülőfalujából néprajzi anyagot gyűjtött; a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület titkáraként szervezte meg a Székely kapuk napját. Monográfiát készített a vidék székely kapuiról, jelenleg faluja egyháztörténetének feldolgozásán munkálkodik. Önálló munkái: A máréfalvi iskola 210 éve (Szudv., 1996)., Székelykapuk Máréfalván (Mv., 2000.), Fába rótt oklevél (Csíkszereda, 2001.), Örökségünk, a székelykapu. Útravaló kapunézéshez (Szudv., 2003.), Orbán Balázs kapui (Szudv.– Máréfalva, 2003.).

    – 35 éve halt meg Korondon Bartha József tanító (sz. 1900. jún. 17.). Székelyudvarhelyen a gimnáziumban kezdte tanulmányait, a keresztúri tanítóképzőben járt, majd Csíksomlyón végzett. 1922–60 között tanított szülőfalujában. Létrehozta a település első gyümölcsösét a Kalonda oldalán. 1933- ban gyümölcstermesztési tanfolyamot szervezett, méhészettel foglalkozott – többen követték ebben is. Társszerzője volt Korond első monográfiájának, amely 1942-ben készült. Az ő idejében építették a régi kultúrotthont (1949), amelynek sokáig igazgatója volt. Tevékenységét Szőcs Lajos tanító méltatta a sajtóban.

29. – 85 éve született Szentegyházasfaluban Gedeon Zoltán képzőművész, pedagógiai író, főiskolai tanár. A keresztúri tanítóképző elvégzése után a kolozsvári képzőművészeti főiskola grafika–pedagógia szakán szerzett diplomát 1955-ben, majd ott tanított. Módszertani, művészetpedagógiai és esztétikai tárgyú írásokat közölt.

30. – 115 éve született Budapesten Lajtha László zeneszerző és népzenekutató (mh. 1963. febr. 16). Kőrispataki gyűjtés c. munkája 1955- ben jelent meg Budapesten. Az eredeti gyűjtésből származó anyag a háború alatt odaveszett, ezért a kiadvány nem tartalmazhatja a lejegyezett dallamok szövegeit.

    – 50 éve született Szederjesen Buzogány Dezső, a kolozsvári Református Teológia  anára, egyházi író, fordító, szerkesztő.

Július

    405 éve, 1602 júliusában halt meg Szenterzsébeten Eössi András egyházi író. 1558 körül született székely kisnemesi családban. Hatalmas vagyont gyűjtött, amelyet Péchi Simonra, fogadott fiára hagyott. Eössit tartják a szombatos felekezet megalapítójának (amelynek utolsó képviselői a bözödújfalusiak voltak). Betegen vonult vissza a közéletből szenterzsébeti birtokára, ahol addig olvasta a bibliát, amíg „kitalálta” a szombatos vallást, annak művelődési központját megteremtve a faluban. Értekezéseket, tanító énekeket írt

1. – 65 éve született Kápolnásfaluban Kovács Mária Magdolna nyelvész, újságíró, szerkesztő, Kovács Nemere felesége. Lánykori neve József. Névtani tanulmányai szakkiadványokban jelentek meg. Havasalja 21 települése személynévanyagának feldolgozásával doktori címet szerzett. 1990–93 között  Családi Tükör főszerkesztője volt. Több kötet anyagát válogatta, illetve elő- és utószóval látta el.

3. – 70 éve született Korondon Venczel Árpád tanár, festő, grafikus, szobrász.

8. – 75 évvel ezelőtt halt meg városunkban Kertész Albertné Fischer Lujza zongoraművész és zeneszerző (sz. Fiume, 1860).

P. Buzogány Árpád
Fejlesztő: Maxweb