Életutak

Homoródszentmártoni Biró Sámuel (1665–1721)

    Biró Sámuel unitárius főgondnok neve mára jószerivel kikopott a történelmi összefoglalókból. Az 1941-ben megjelent Erdély Öröksége sorozat harmadik kötetében – Tűzpróba 1603–1613 – három mondatban emlékeznek meg róla. Homoródszentmárton tudós leszármazottja megítélésünk szerint megérdemel egy részletesebb életrajzot.


A homoródszentmártoni Birók
Erdély meglehetősen gazdag Biró nevű családokban. A homoródszentmártoni Birók a csíkszentmártoni Becz családra vezették vissza eredetüket. A hagyománynak van ugyan történelmi alapja, de a Becz családnak adott nemeslevél nem említi a Birókat. A két család címerének hasonlósága onnan ered, hogy 1612-ben Biró György, Becz Anna és Biró Bálint fia nemeslevelében, családi címere alsó mezejébe a Becz család címeralakjait rajzoltatta.1 A homoródszentmártoni Birók Biró Balázs lófő székelytől veszik eredetüket, akit 1505. november 23-án, az Udvarhelyen tartott székely nemzeti gyűlésen tizenkét társával együtt bírónak választottak.2 A család őse a XVI. században költözhetett Homoródszentmártonba, s valószínűleg a XVII. században unitáriussá lettek. Biró György Báthori Gábor kancelláriáján jegyzőként működött; hűségéért 1612. augusztus 16-án megú- jították nemességét.3 Az unitáriussá lett Birók emlékét őrzi az egyházközség máig meglévő, 1666-ban öntött harangja.4 A Biró család egyik hősi halált halt tagját, Biró Gábort a homoródszentmártoni templomba temették, és emlékét közel két évszázadon keresztül őrizte a hálás utókor. A tatárokkal vívott küzdelemben, 1691-ben elesett Biró Gábor emlékét, Jánosfalvi Sándor István nyo- mán, Orbán Balázs is megörökítette.5

Biró Sámuel ifjúkora

Homoródszentmártoni Biró Sámuel életéről elég kevés adat maradt fenn. Anyja Kibédi Dózsa Zsófia, apja Rab Biró István volt, II. Rákóczi Györgynek hűséges embere, aki a szerencsétlen kimenetelű 1657. évi lengyelországi hadjárat után a tatárok fogságába került és évekig raboskodott.6 Sámuel tanulmányait a kolozsvári unitáriusok óvári iskolájában fejezte be. A kor szokása szerint az alsóbb osztályokban poétikát tanított, s hogy jó poéta volt, annak évekkel később adta bizonyítékát, akkor, amikor Bánffy György gubernátor halálos ágyán tőle kért sírverset. A Biró Sámuel szerezte epitáfiumot ezüst táblára vésték, betűit aranyozták és a halottal együtt koporsóba tették.7

Lépések a hivatali ranglétrán
Tanulmányai befejeztével az erdélyi kancelláriára került és tizennyolc évesen Teleki Mihály mellett titkárként kezdte el pályafutását. A nagy  államférfi eleste után Bánffy György szolgálatába állt és lassan haladt a ranglétrán. Kezdetben mint lajstromozó, később mint fogalmazó kóstolt bele a jogi életbe. Először az erdélyi harmincad főfelügyelőjévé, majd 1715-től főkormányszéki tanácsossá nevezték ki. Unitárius ember a XVIII. században ennél magasabbra nem emelkedett a hivatali ranglétrán. A történettudós jogászt enyhén túlozva így jellemezte egykori alumnusa, Szentábrahámi Lombárd Mihály:„Nemcsak a haza törvényei voltak előtte igen ismeretesek, hanem a szomszéd  artományok állapota is. […] A hazai törvények iránt annyira szorgoskodó, gondos volt, hogy nem feledte el, melyeket használnak más országok is. Európa minden részének közjogát úgy tárgyalta,hogy Erdély közjogának kulcsát mástól kölcsönözni ne legyen kényszerítve. A közügyekkel elválaszthatatlanul öszszekapcsolva és annyira behálózva élt,hogy őt Erdély Atlaszának, a haza támaszának,Izrael szekerének és kocsisának mondhatnád.”8

Főgondnokságának évei
Az unitárius egyháznak talán soha nem volt akkora szüksége képzett jogászokra, mint a XVII. század fordulóján. Erdélynek a Habsburg-birodalomhoz való csatolása egész sor jogügyi problémát vetett fel. Apafi Mihály halálával kezdődően a Habsburg- ház szabályozta Erdély politikáját a híres-hírhedt Diploma Leopoldinummal. Ezt 1691-ben fogadták el a rendek, s ettől kezdve a politikai életben a katolikum és a Habsburg-pártiság egyet jelentett. A Diploma szerint a felekezetek egymáshoz való viszonyában nem történt változás, a protestánsok azonban, előre látva a rekatolizáció veszélyét, országgyűlési határozatokkal igyekeztek védeni jogaikat. A közös katolikus-protestáns tárgyalások nem vezettek eredményre. Az uralkodó 1693-ban kiadott pót Diplomájával a katolikusoknak kedvezett. Ezzel megkezdődött a protestánsok fokozatos háttérbe szorítása. A rekatolizáló törekvések kivédésének hatásos fegyverét a protestánsok a  világi képviselet egyházon belüli megszilárdításában látták. Így született és szilárdult meg mind a református, mind az unitárius egyházban a főgondnoki intézmény. Főgondnokká választása9 előzményeként.Bíró Sámuel megérte az óvári főiskola elvesztésének (1693. október 10.) tragikumát. 1712-ben talán megsejtve a közelgő veszélyt, levélben kereste fel a kolozsvári anyaeklézsiát és néhány merész javaslatot tett az egyházköri gondnoki intézmény megszervezésére, az oktatás decentralizálására, egy állandó pénzalap gyűjtésére, a Székelykeresztúron felállítandó kollégiumra és a külföldi peregrináció serkentésére vonatkozóan.
    Biró Sámuel javaslatait a státus szerepét betöltő kolozsvári máter eklézsia konzisztóriuma és kurátorai vették vizsgálat alá. Indítványait alapos és megfontolt tárgyalások után megválaszolták. Az 1712-ben tett javaslatok az ellenreformáció térhódítása és az erőszakos templom- ésiskolafoglalások következtében csak 1718 után valósulhattak meg, s ebben Biró Sámuel főgondnoknak vezető szerep jutott.


A család sorsa
A XVII–XVIII. században a sorozatos jogfosztás közepette nem volt „kifizetődő” unitáriusnak maradni. Állami hivatal csak a katolikusokat illette meg, Biró Sámuel családja is érdekből katolizált. Fia 1718-ban nemcsak az unitárius kollégiumot hagyta el, hanem vallását is. A főgondnok özvegye azonban hű maradt felekezetéhez és a kolozsvári unitárius iskolának adományozta az őri és nagylaki búza- dézsmát. De nem feledkezett meg a tordai iskoláról sem, hiszen 1731. december 15-én 100 forint értékű szőlőst adományozott a diákságnak azzal, hogy azt megművelve a hasznot fordítsák taníttatásukra. A Biró család unitárius ága Biró József császári és királyi postamester, a székelykeresztúri kollégium felügyelő gondnoka 1847. május 25-én bekövetkezett halálával megszűnt.
  Az unitárius főgondnok emlékét nem csak az ellenreformáció megpróbáló évtizedeiben foganatosított egyházvédelmi intézkedései, de kéziratban maradt irodalmi művei is őrzik. A kolozsvári Unitárius Kollégium (jelenleg a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Fiókja), valamint a székelykeresztúri Unitárius Kollégium könyvtárában (jelenleg marosvásárhelyi Teleki Téka) levő kéziratok érdemesek a részletes feldolgozásra.10

    1 A Biró család címerének alsó mezejében szereplő két oroszlánfő, szájukban jobbra irányzott nyíllal és fölöttük a hatágú csillaggal, a Becz Jakabnak adott címerlevélben szerepelt. Lásd Székely Oklevéltár I. 1211–1519. (SzOkl.) Kolozsvár, 1872. 170–171.;
Sándor Imre: A csíkkozmási Becz család. In: Genealógiai füzetek, I (1903). 35. Vö. II (1904). 86.
    2 SzOkl. I. 306–308.
    3 Sándor Imre: Czímerlevelek. I. Füzet (1551–1629). Kolozsvár, 1910. 78.
   4 A harang felirata: In GLORIAM UNUS SUPREMI DEI ET EJUS FILII NAZARE
A E T I L I P U S [ ! ] S T E P H A N O B I R O BALTHASARE D.E. 1666
    5 Jánosfalvi Sándor István: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett. I. Kolozsvár, 1942. 49–72.; Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. I. Udvarhelyszék. Bp., 1868. 162–163.
    6 II. Rákóczi György 1657-ik lengyel hadjárata alkalmával tatár fogságba esett erdélyiek jegyzéke. In: Genealógiai füzetek, X (1912) 4. sz. 93. l.
    7 Wesselényi István: Sanyarú világ. Napló 1703–1708. II. Bukarest, 1985. 679–682.
    8 Keresztény Magvető, 38 (1903). 19–37.
    9Biró Sámuel esetében nem beszélhetünk alkotmányos választásról, noha a főkurátori intézmény megalakításának gondolata már korábban is foglalkoztatta a világi főurakat. 1718-ban a Kolozsvárra összegyűlt nemesek saját körükből választottak főgondnokot Biró Sámuel és Simon Mihály személyében. 1747-ig a világi főemberek maguk közül választották a főgondnokot. Ekkor a dicsőszentmártoni zsinat Henter Jánost főgondnoknak választotta, és ettől kezdve a zsinat hatáskörébe tartozott a főgondnok választás.
    10 A kolozsvári Akadémiai Könyvtárban: Ms.U. 2. Unitárius Achiles, seu Demonstrationes, partim ostentive, partim apagogice, Communibus et evidentibus ex principiis deducatae, multorumque placitis tam sanae Theologiae, quam sanae Philosophiae parum conformibus, oppositae tribus exceptis concinnatae. Ms.R. 1469-1470. Nemes Erdély Országnak Statussáról, Lakossairól és Lakó Hellyeiről s folyó vizeiről való oktatás. 1710. A Tripartitum Decretum ugy az Approbata Compilata Törvényeknek Rövid Summája és Veleje. A marosvásárhelyi Teleki Tékában a 0575. jelzet alatt: 1. Notitia Status Transsylvanici cum Jure Publico eiusdem Provinciae pro captu Filioli 83. Annorum 9 pr quaestiones et responsiones accomodata Anno 1710.; 2. Versus … In Decretum Tripartitum Verbőzianum per S. B.; 3. De Contestatione …; 4. Az successioról való Tractatus, mely Colosvarott in Ao 1603 a Colosváriaknak jó módjával egymás között való osztozások dolgáról magyarul irattatott most in Ao 1705-ben. A fent említett kéziratok mellett Kénosi Tőzsér János a De Typographiis et Thipographis… című munkájában (Adattár 32. összeállította Földesi Ferenc) Biró Sámuelnek tulajdonítja a következőket is: Observationes Oeconomicae morales.; Igazság panasza.; Principatus Transylvaniae cum rebus memorabilibus Descriptio.; A Székelyföldről és Székelyek eredetiről.; A székelyek régi szabadságairól, nemességekről, s legközelebb Primipilusságokról, avagy Ló fü nemes emberségekről.

Kovács Sándor
Fejlesztő: Maxweb